Tavaly 25 országban, 14 millió gazda, 134 millió hektáron vetett génmódosítással előállított (GM) növényeket. Ez hét százalékos növekedést jelent a 2008-ban regisztrált 125 millió hektárhoz képest.

A Mezőgazdasági Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálatának (ISAAA) legfrissebb jelentése szerint Ugyancsak számottevő előrelépés mutatkozik mind a négy fő GM növény esetében. A GM szója immár a világ szója vetésterületének több, mint háromnegyedét teszi ki, a GM gyapot a növény globális vetésterületének csaknem felét, a GM kukorica immár az összvetésterület negyedét foglalja el, míg a GM repce az összes vetésterület egyötödét.

Meg kell említeni, hogy a 2009-ben GM növényeket választó gazdák 90 százaléka szegénynek mondható, kis területen gazdálkodik fejlődő országokban. Burkina Faso-ban a GM gyapot vetésterülete 8,500 hektárról 115,000 hektárra nőtt, ami a gyapot vetésterület 29 százaléka immár az afrikai országban.

Willy de Greef, az EuropaBio (a biotechnológiai ipart tömörítő szervezet) főtitkára az ISAAA-jelentésére reagálva kijelentette: „Ezek a számok újra a biotechnológia mezőgazdasági alkalmazását igazolják. Évről-évre egyre több gazdálkodó választja a GM növényeket, a technológia nyújtotta előnyökben bízva. Különösen figyelemre méltó, hogy a fejlődő világban, a szegény termelők fordulnak nagyobb számban a technológia felé. Világos, hogy a világ többi része milyen irányban halad. Európa pedig egyelőre kimarad ebből a fejlődésből, és nem profitál a mezőgazdasági biotechnológia nyújtotta előnyökből.”