Orbán Brüsszel ellenében Putyin mellé állt?
Budapesten tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel Alekszej Miller, a Gazprom elnöke. A társaság azt közölte a Magyar Távirati Irodával: a szerdai látogatás keretében aláírták a Déli áramlat magyarországi szakaszának tervezéséről szóló megállapodást.
A megállapodás a Gazprom és a Magyar Villamos Művek Zrt. 50-50 százalékos tulajdonában lévő South Stream Transport Hungary Zrt. és tervező cégekből álló nemzetközi konzorcium között született meg – szerepel az orosz cég közleményében.
A kormány minderről csak a Gazprom közleményének megjelenése után szólt. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője erre reagálva közölte az MTI-vel: a kormányfő és a cégvezető között ezúttal semmilyen megállapodás aláírására nem került sor. A sajtófőnök hozzátette: a tárgyalások – amelyeknek a magyar kormányzat részéről Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a felelőse – a korábban elhatározott menetrendnek megfelelően, jó ütemben zajlanak, ezt a felek a tegnapi tárgyaláson is leszögezték. (Azt viszont Havasi Bertalan közleménye nem említi, hogy a Gazprom és az MVM közös cége nem írt-e alá valamit.)
A tárgyalás és egy esetleges megállapodás azért bír különös jelentőséggel, mert az Európai Bizottság egy hete jelentette be, hogy az uniós jogba ütközőnek tartja a Déli áramlat megépítéséről szóló szerződéseket, amelyeket a tagállamok korábban Oroszországgal kötöttek. Erről értesítették az orosz felet is, arra kérve: járuljon hozzá a kétoldalú megállapodások megváltoztatásához.
Brüsszel arra hivatkozik, hogy az uniós szabályok értelmében harmadik félnek is hozzá kell férnie a vezetékhez (vagyis a Gazprom nem kaphatna kizárólagos szállítási jogot), miközben a vezeték tulajdonosa és szolgáltatója legalább jogilag ketté kell váljék (ez utóbbi még megoldható volna).
Az oroszok mereven elzárkóztak, mondván: a kétoldalú kormányközi szerződések felülírják az európai uniós jogot. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök kedden azt közölte: a harmadik energiacsomag – amelyet egyébként Brüsszelben a megállapodások megkötése után fogadtak el – az EU-n belül is feszültségeket kelt. Szerinte azt kellene az EU-nak újratárgyalnia.
A Bizottság készült az elutasításra is, a tagállamoknak azt javasolta: ha nem sikerül módosítani a megállapodásokat, akkor a szerződésben foglaltakat egyszerűen ne hajtsák végre. Ha megteszik, akkor sincs nagy vész azonban: a Bizottság legfeljebb kötelezettségszegési eljárásokat indít, amelyek néhány év alatt juthatnak egyébként el egy valamelyest is kellemetlen végső döntésig.
A jogi helyzet egyébként a vezeték építését az Európai Bizottság szerint sem kell, hogy akadályozza: a szerződéseket az üzemkész állapot eléréséig kellene újra kitárgyalni. Így a tervezésről szóló új megállapodás tulajdonképpen a normál üzletmenet részének is volna tekinthető, amely az új tárgyalásokat nem akadályozza. Mindazonáltal ennek az egyezménynek jelzésértéke is lehet.
A Déli áramlat magyarországi szakasza a tervek szerint Hercegszántó és Tornyiszentmiklós között épül meg, amelyen keresztül Magyarország évente mintegy 30 milliárd köbméter orosz földgázt kapna 2016 januárjától.
