Még tart a leépülés a lakáspiacon

Idén eddig a tavalyinál is kevesebb új lakást adtak át Magyarországon, az új építési engedélyek száma alapján pedig a helyzet jövőre tovább romlik.

Az idei első kilenc hónapban 4077 új lakás épült Magyarországon, 37 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban – derült ki a KSH közleményéből. A visszaesés valamennyi régióra jellemző, ugyanakkor a használatba vett lakások száma a fővárosban három százalékkal nőtt. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 5327 volt, amely 32 százalékos csökkenést jelent a 2012 január-szeptemberi adatokhoz képest.

A megyei jogú városokban az országos átlaghoz hasonló, 35 százalékos volt a lakásépítés visszaesése, a többi városban és a községekben az egy évvel korábbinak közel fele a használatba vett lakások száma. Kivételt egyedül Budapest jelentett, ahol az említett mértékben, 1127-re nőtt az átadott új lakás száma. (A fővárosi növekedés jelentős része mindössze néhány nagyobb beruházáshoz köthető.) Az összes használatba vett lakás közel felét Budapesten és Pest megyében adták át, emellett csak Győr-Moson-Sopron megyében épült számottevő mennyiségű, több mint 400 új lakás.

Az első kilenc hónapban kiadott új lakásépítési engedélyek szerint a fővárosban 812 lakás építését tervezik, amely 53 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A kiadott új engedélyek száma a községekben az országos átlagot meghaladó arányban (38 százalékkal) csökkent, a városokban 26, a megyei jogú városokban 11 százalékkal esett vissza.

Az egy évvel korábban kiadott engedélyekhez viszonyítva az ország szinte minden térségében visszaesés tapasztalható. Győr-Moson-Sopron megye az egyedüli terület, ahol a korábbi viszonylag magas értékhez viszonyítva is emelkedett mind az engedélyezett lakóépületek száma, mind azok hasznos alapterülete (126, illetve 114 százalékkal).

Az építtetői kör összetételét továbbra is a természetes személyek túlsúlya jellemzi, bár az általuk épített lakások aránya 66-ról 57 százalékra csökkent egy év alatt. A vállalkozások által épített lakások aránya ugyanekkor 32-ről 40 százalékra emelkedett. Budapesten, ahol korábban a vállalkozói lakásépítés csak 48 százalékot ért el, most 68 százalékot tesz ki (2013 első kilenc hónapjában 761 lakást építettek vállalkozások a fővárosban, szemben az egy évvel korábbi 522 lakással). Az első három negyedévében mindössze 47 lakás épült önkormányzati megbízásból.

Az építtetői kör átrendeződésével összhangban csökkent a saját használatra épített lakások aránya (62-ről 53 százalékra), míg az értékesítésre épített lakásoké nőtt (35-ről 42 százalékra). Bérbeadásra a lakások hűrom százaléka épült, akárcsak egy évvel korábban.

A lakásépítés kivitelezők szerinti megoszlása is változott: jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 63 százalékát, az egyéni vállalkozások a lakások 26 százalékát építették (2012 első kilenc hónapjában 51, illetve 33 százalék volt ez az arány). Az új lakások hét százaléka (egy évvel korábban 12 százaléka) lakossági kivitelezésben készült el.

Az újonnan épült lakóépületekben 62-ről 57 százalékra csökkent az új családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké nőtt (28-ról 38 százalékra). Az új lakóparki lakások aránya kétszázalékos (egy évvel korábban háromszázalékos volt). A tárgyidőszakban a használatba vett lakások átlagos alapterülete 102 négyzetméter volt, ez négy négyzetméterrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A száz négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások aránya 45-ről 42 százalékra csökkent.

Az idei első három negyedévben 584 lakás szűnt meg, 62 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. 135 üdülőépületben 158 üdülőegységet építettek, és 159 üdülőépületben 189 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 56, az engedélyezetteké 52 százalék százalékkal csökkent. Az új üdülők átlagos alapterülete 88 négyzetméter, nyolc négyzetméterrel nagyobb, mint egy évvel korábban.

A kiadott új építési engedélyek alapján 3387 lakóépület és 3828 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 24, a nem lakóépületeknél kilencszázalékos visszaesést jelent. A nem lakóépületek közül három százalékkal csökkent az ipari, tíz százalékkal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma, az engedélyezett mezőgazdasági épületeké hét százalékkal nőtt.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.