Ez azt jelenti, ennyivel nőtt a helyzetének romlására számító cégek aránya. Tegyük hozzá, hogy a viszonyítási pont azért még békeidőnek mondható, hiszen egy éve világméretű gazdasági krízist legföljebb az örök vészmadarak vizionáltak.
Legválságosabb helyzetben a hazai mikro- és kisvállalkozások vannak, és a csak belföldi piacra termelők kilátásai romlottak tavaly óta a leginkább. Az ágazatok mindegyikében csökkent a konjunktúra mutató, a legnagyobb arányban az építőiparban és a kereskedelemben. Ez sem igazán meglepő annak tükrében, hogy a cégek zöme nadrágszíj-meghúzással próbálja átvészelni a nehéz időket: több mint felük nem tervez építési beruházást, ötödük pedig csökkenti ilyen kiadásait. A külföldi tulajdonú cégek kevesebbet költenek gépekre is, a hazaiak szinten tartással számolnak. A kapacitások kihasználtságát jelző mutató is „történelmi" mélypontra - 71 százalékra - süllyedt.
Egyetlen biztató jelről számolt be az elemzés készítője, a Gazdaság és Vállalkozásfejlesztő Intézet igazgatója Tóth István János: a zuhanás üteme október óta mérséklődött, és a bizonytalansági index is javult, ami azt jelenti, hogy a vállalkozások egy része már valamivel optimistább mint fél éve. Ezt a halvány derűlátást igazolják vissza a francia és a német konjunktúra mutatók, mindkettő némileg vigasztalóbb képet mutat mint az év elején. A hazai cégek tehát azt érzékelhetik, hogy export rendelésállományuk kezd stabilizálódni. Az azonban legföljebb nyáron lesz megmondható, hogy mikor éri el válság a mélypontját. Tóth is úgy vélte, hogy a kilábalás legjobb esetben jövő év elején veszi kezdetét.

Szélnek eresztett szakmunkástanulók

Felére csökkenhet a cégeknél foglalkoztatott szakmunkástanulók száma, megtakarítás helyett pedig a költségvetésnek többletkiadást hoz, a szakképzési hozzájárulás rendszerének hétfőn elfogadott módosítása - jelezte Bihall Tamás az MKIK alelnöke. Ennek értelmében megszűnik, illetve mérséklődik a képzésre fordított kiadások, és az oktatók bérének elszámolhatósága, csökken a tanulóknak adott juttatás, amiből a minimálbér tizedének megfelelő részt ezentúl a munkáltatóknak kell állniuk. Számításaik szerint az építőiparban a vállalati gyakorlati képzőhelyek 70-80 százaléka szűnik meg, sok ezer fiatal kikerül a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerből. Ezért tervezik, hogy - több érdekképviselettel egyeztetve - petíciót fogalmaznak meg a miniszterelnöknek, amelyben a jogszabály megváltoztatását kérik.