Szerda reggel óriási forgalom mellett kilőtt az Egis Gyógyszergyár részvényeinek árfolyama, azt követően, hogy kedden a vállalat eddigi 51 százalékos tulajdonosa, a francia Servier-csoport bejelentette: vételi ajánlatot tesz a cég maradék 49 százalékos csomagjára, részvényenkénti 28 ezer forintos áron. Kedden a bejelentés miatt nem lehetett kereskedni az Egis-papírokkal, amelyeket hétfőn még 21 ezer forintért adtak és vettek. Szerdán viszont – a felajánlott vételi ár alapján – érthetően 27600 forint közelébe ugrott a jegyzés.

Pascal Touchon, a francia vállalat kereskedelmi fejlesztési igazgatója a bejelentést követő budapesti sajtótájékoztatóján félreérthetetlenül jelezte: az Egist teljes egészében tulajdonolni akarják. Így ha a részvényesek olyan arányban fogadják el ajánlatukat, amelynek révén több mint 90 százalékra nő befolyásuk, a maradék tulajdonossal szemben a kiszorítás technikájával élnek, s ki is vezetik az Egis-papírokat a Budapesti Értéktőzsdéről (BÉT). E szerint nagy fantázia nincs a gyógyszeripari társaság részvényeiben. 

Két lehetőség lebeghet azok szeme előtt, akik most az Egis piacára merészkednek, s vásárolnak a gyógyszergyár papírjaiból – elemezte a helyzetet Pintér András, a Budapest Alapkezelő részvénypiaci szakértője.

A kevésbé valószínű forgatókönyv szerint lehetnek olyanok, akik abban bíznak, nem jön össze a kiszorításhoz szükséges 90 százalék. Így a Servier, hogy a célját elérje, kénytelen lesz később egy újabb, magasabb árajánlatot is adni. Erre azonban valóban kevés az esély – jegyezte meg az elemző. (Pascal Touchon kedden azt mondta: ez a végleges ajánlatuk, nem terveznek újat tenni, és ha nem érik el a céljukat, a közgyűlés elé akkor is beterjesztenek egy javaslatot a részvények kivezetéséről). 

Sokkal reálisabb azért vásárolni most az Egis papírjaiból, hogy a banki vagy állampapír-piaci hozamoknál magasabb jövedelmet érjen el valaki – folytatta Pintér András. A szerdai jellemzően 27600 forint és a 28 ezer forintos vételi ajánlat között 1,4 százalékos különbség van. A felvásárlási akció november végén zárul, vagyis az 1,4 százalékos hozamot erre a valamivel több, mint két hónapos időszakra kapják meg a befektetők. Ez éves szinten 8,5 százalékos hozamot jelent, ami a bankok jelenlegi 3,4 százalék körüli átlagos éves betéti kamatszintje mellett igencsak csábító eredmény. (Persze fizetni kell ebből kereskedési jutalékot és árfolyam-nyereség adót is).

Az Egisre tett felvásárlási ajánlat egyébként a régió gyógyszeripari részvényeire is jótékony hatással volt. Pintér András azonban nem hisz abban, hogy az Egisből kiszálló befektetők ismét ilyen profilú lehetőségeket keresnének forrásaik elhelyezésére. (Egyes befektetési alapok szakosodnak, van például gyógyszeripari részvényekbe fektető alap, vagy éppen olyan, amely kelet-közép-európai befektetéseket ígér. Ezeknek értelemszerűen hasonló befektetést kellene keresniük.) Pintér szerint az Egis „speciális történet” volt. Miután nem szerepelt nagy nemzetközi vagy régiós iránymutató indexekben (ha igen, akkor csak nagyon szerény súllyal), ezért a befektetési alapok nem helyezik át más gyógyszeripari cégekbe most felszabaduló pénzeiket.

Aki vásárolta az Egist, az jellemzően azért vette, mert egy igen jól működő, ám olcsó részvény volt, s aki a befektetéseit ilyen vállalatok felé terelte, az most a felvásárlás után is hasonló lehetőségeket keres majd, vagyis nem feltétlenül a magyar tőkepiac és a gyógyszeripar lesz a prioritása – vélte a részvénypiaci szakértő.