A számok azt mondják, az idén októberben az ipari termelés volumene 1,7 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A visszaesést elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése okozta, amelyet a járműgyártás és az élelmiszeripar növekedése sem tudott ellensúlyozni.

A munkanaphatástól megtisztított index októberben 3,8 százalékos csökkenést mutat az egy évvel korábbival összehasonlítva. A termelés az év első tíz hónapjában 0,9 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index októberben 3,8 százalékkal visszaesett.

Az ipari export 2012 első tíz hónapjában 0,3 százalékkal, októberben 1,2 százalékkal nőtt 2011 azonos időszakához viszonyítva. Októberben a feldolgozóipar exportértékesítésének közel felét adó két alág közül a több mint egynegyed súlyú járműgyártás kivitele 10,6 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a másik meghatározó alág, a feldolgozóipari exportban egyötöd súlyt képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás exportvolumene jelentősen, 23,5 százalékkal visszaesett.

Az ipar belföldi értékesítése januártól októberig 2,7, októberben 4,3 százalékkal alacsonyabb volt 2011 azonos időszakánál. A feldolgozóipar belföldi eladásai októberben egy százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2012 októberében a feldolgozóipar termelése 1,7 százalékkal, a csekély súlyú bányászaté 5,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 1,4 százalékkal mérséklődött, elsősorban az előző évinél enyhébb időjárás hatására.

Ez év októberében a feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben figyeltek meg termelésbővülést a statisztikusok. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés egyötödét képviselő járműgyártás 7,7 százalékkal emelkedett tavaly októberhez képest. Az iparág szakágazatai közül a legnagyobb, közel 30 százalékos növekedését a járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása adta.

Folytatta mélyrepülését a második legnagyobb súlyú alág: a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben –, 25,3 százalékkal visszaesett, főként a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet apadása következtében.

Az előző havi csökkenés után a harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelésből egy nyolcaddal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 5,6 százalékkal bővült, nagyrészt az értékesítés majdnem négy tizedét kitevő exporteladások élénkülésének eredményeként; a hazai eladások csak kismértékben nőttek.

Idei legjobb teljesítményét nyújtotta a közepes súlyú vegyi anyag, termék gyártása: a termelés volumene számottevően, 12 százalékkal bővült, mindenekelőtt a műanyagalapanyag-gyártás szakágazatnak köszönhetően.

Folytatódott a csökkenés a közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék (1 százalék), továbbá a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában (0,1 százalék).

Októberben a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 9 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2011 azonos hónapjában. Az új exportrendelések 9,6 százalékkal, az új belföldi rendelések 4,5 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány 1,9 százalékkal csökkent tavaly októberhez képest.

Az év első tíz hónapjában az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,2 százalékos növekedése a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,1 százalékos létszámcsökkenés mellett következett be.

Az első tíz hónapban Magyarország területi egységei közül az ipari termelés három régióban – Dél-Alföldön (12 százalék), Észak-Alföldön (1,7 százalék), valamint Nyugat-Dunántúlon (0,8 százalék) – nőtt az előző év azonos időszakához képest. A többi régióban 1,2 és 5,1 százalék közötti volumencsökkenést regisztrált a KSH.