Információnk szerint újabb közgyűlést hívott össze mára az állami tulajdonú MVM, melynek napirendjén újfent az E.ON-cégvásárlás kérdései szerepeltek. Kérdésünkre, miszerint mi történt az eseményen, az MVM-től azt a választ kaptuk, hogy az E.ON-gázüzletággal kapcsolatos tranzakcióról a szerződés aláírása után adnak tájékoztatást. Ebből legalábbis az a következtetés vonható le, hogy még mindig nincs szerződés.

Orbán Viktor kormányfő és az E.ON vezetője között tavaly novemberben létrejött szándéknyilatkozat azt rögzítette, hogy a magyar állami MVM és az E.ON között január 31-ig létrejön az adásvételi szerződés. Ezen az ígérvényen a közbeszéd könnyűszerrel túllépett: a határidő napján csupán annyi történt, hogy Orbán Viktor Moszkvából megüzente, „visszavásároltuk” a szóban forgó E.ON-cégeket, illetve az MVM közgyűlése felhatalmazást adott az energiacég menedzsmentjének a tárgyalások lefolytatására és legfeljebb 875 millió euró kifizetésére.

Előzetesen elterjedt, hogy a tervezett vételár talán túl sok a két társaságért, ami miatt az MVM vezetősége minden lépésére határozott utasítást várna. Egyesek a mostani, egyelőre látványos változást nem mutató közgyűlést is ennek tükrében értékelik. Nemrég a magyar kormány a költségvetési törvény átírásával először 875 millió euró plusz 90 milliárd forint erejéig vállalt készfizető kezességet az E.ON felé, majd pár nappal később ezt 256 milliárd forintra mérsékelte.

Kérdésünkre, miszerint ezt a pénzt nem lenne-e hatékonyabb a magánlakások szigetelésére költeni, Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető mai tájékoztatóján kifejtette: egyedül Magyarországon nincs állami kézben az orosz gázszállítási szerződést birtokló gáznagykereskedő, mert azt az előző kormányok rendkívül felháborító módon átadták egy német cégnek. Az ügylettel a szerződés visszakerülhet az államhoz, ami a jövőben a fogyasztóknak akár megtakarításokat is eredményezhet – vélekedett.

Szavai kapcsán megjegyzendő: a szóban forgó energiacégeket a Mol 2006-ban akkor adta el az E.ON-nak, amikor már magántulajdonban állt. A Mol privatizációját többek között az tette lehetővé, hogy az első Orbán-kormány eltörölte a cégben lévő minimális állami tulajdonrészre vonatkozó 25 százalékos alsó korlátot.

Nemrég lapunkban Holoda Attila, a mostani Orbán-kabinet volt energiaügyi helyettes államtitkára többek között arra hivatkozva nevezte szükségtelennek az E.ON-gáznagykereskedő megvásárlását, mert az a szerződés 2015-ös lejártáig még több tízmilliárd veszteséget termelhet az államnak, azután pedig egy tetszőleges másik társaság is szerződhet az orosz gázszállítások folytatására.