Még hogy egymillió munkahely - Búcsú a gyors talpraállástól

Ha hinni lehet a kormány legújabb makrogazdasági prognózisainak, a munkanélküliségi ráta nemhogy a mostani, de még a következő ciklus végére sem süllyed 8 százalék alá. Ennél csak 2009 óta áll magasabban a mutató, 2008-ban még 7,8 százalékot jelzett a Központi Statisztikai Hivatal.

A munkanélküliség magas szintje még hosszú évekig a magyar gazdaság egyik legégetőbb problémája lesz. Nagyobb, mint egy évvel ezelőtt, a 2011-es költségvetésről szóló törvényjavaslathoz csatolt kitekintésben feltételezte a kormány. Akkor még azt várták, hogy 2014-re – vagyis a mostani kormányciklus végére – 7,2 százalékra csökken a ráta. A 2012-es költségvetési törvényjavaslathoz csatolt friss kitekintés szerint azonban már 9 százalékkal is elégedettek lennének.

Közmunkából nem lesz gazdasági növekedés
Bernadett Szabó 2010.03.19. Digitális közmunka, közmunkások, közterület takarítás, munkások

Érdemes megvizsgálni a rákövetkező négy év folyamatait, a legalább kétéves ciklusra készülő kormány is ezt teszi több prognózisa kapcsán. Itt azt találjuk, hogy 2014 és 2018 között egy százalékponttal mérséklődhet a munkanélküliség, 8,1 százalékra – tavaly ilyenkor még 6,3 százalékra számítottak.

Az elemzést megnehezíti, hogy az előrejelzés technikai kivetítésen alapul: ezt jelzi, hogy a következő kormányzati ciklus minden évére 8,1 százalékos rátát tüntetett fel az előterjesztő Nemzetgazdasági Minisztérium. Iránymutatónak azonban minden bizonnyal megfelelnek a legfrissebb számítások, amelyek azt mutatják, hogy a 2008-as évnek, tehát a szocialisták kormányzása alatti időszaknak megfelelő 7,8 százalékra leghamarabb 2029-ben tud csökkenni a munkanélküliségi ráta. Azt nem osztja meg az érdeklődőkkel a költségvetési törvényjavaslat, hogy miért csak ilyen hosszú időtávon tudunk visszatérni 8 százalék alá: a szaktárca vélhetően azzal is kalkulál, hogy újra és újra felbukkannak kisebb-nagyobb horderejű gazdasági válságok. Mielőtt elhalmarkodott következtetést vonnánk le a Fidesz-kormány munkahelyteremtő politikájáról, fontos megjegyezni, hogy a munkanélküliségi ráta azokat is kimutatja, akik eddig nem jelentek meg a munkaerőpiacon, de a különféle ösztönzők hatására regisztrálták magukat. Ők tehát emelik a rátát, viszont legalább az állam látókörébe kerülnek.

Az Orbán-kormány nagy hangsúlyt fektet a foglalkoztatás bővítésére: jövőre 1,5 százalékos emelkedést terveznek, majd 2013-ban már további 1,8 százalékkal dolgozhatnak többen. Ennek okát sem tisztázzák, de a közfoglalkoztatási programok beindulása valószínűleg nagy mértékben hozzájárul a mutató javulásához. A foglalkoztatottak aránya a munkaképes korúakhoz viszonyítva az idei 62,2 százalékról a ciklus végére 65,6 százalékra emelkedne, ami a tavalyinál merészebb terv, akkor ugyanis 65,2 százalékot céloztak meg. A frissített prognózis szerint újabb négy év elteltével 67,9 százaléknál jár majd a foglalkoztatottság – ez viszont már jóval szerényebb a 2010 őszén megcélzott 72,2 százaléknál. Mint a portfolio.hu rámutatott, a kormány leszámolt az egymillió új munkahely ígéretével: belátható időn belül is csak 300-400 ezer fővel gyarapodhat még a tervek szintjén is a foglalkoztatottak száma.

Különösen érdekesen alakulnak a bruttó és a nettó bérek a kormány elképzelései szerint. Jövőre például az átlagkeresetnél 1,8 százalékos nettó növekedéssel számolnak, ami a 4,2 százalékos inflációt figyelembe véve a reálkereset 2,3 százalékos csökkenésével jár – a kormány tehát nem számol azzal, hogy a munkaadóktól várt bérkompenzáció biztosítja majd a reálkereset-növekedést. Eredetileg a nettó pozíciók megőrzéséről volt szó, de utóbb több fideszes politikus is úgy nyilatkozott, hogy a reáljövedelem megtartása a feladat.

Ami 2013-at illeti, a szuperbruttó teljes kivezetése az szja-rendszerből (havi bruttó 202 ezer forint felett jövőre megmarad a 27 százalékos adóalap-kiegészítés) jelentősen, 5,6 százalékkal fogja megdobni a nettó átlagkeresetet. Az adóhatást sejteti, hogy eközben a bruttó átlagkereset csak 2,8 százalékkal nőhet a kormány tervei szerint. A KSH szerint jelenleg 211 ezer forint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset, vagyis ebben a kategóriában jövőre megmarad a szuperbruttó, így annak kivezetése egy évvel később tényleg magyarázhatja a bruttó és a nettó emelkedés közti eltérést.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.