A kormány nagyon határozott álláspontja, hogy semmiféle központi ingatlanadót nem kíván kivetni, ilyet nem tervez - mondta Giró-Szász András a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón az MTI kérdésére aznapi sajtóhírekre reagálva.

Hozzátette: látta az erről szóló sajtóhíreket, és a belügyi tárca anyagát. Hangsúlyozta: sem közigazgatási államtitkári értekezleten nem tárgyalták a dokumentumot, és az a kormány előtt sem volt.

Az anyag egy helyi adó kivetésének a lehetőségéről szól, és nem arról, hogy ha valaki az ingatlant értékesíti, akkor adót kell befizetnie. Ez akkor állhat elő, ha valaki ingatlant szerzett és az ingatlanszerzési területet időközben átminősítették. Például ha valaki termőföldet vásárolt, és azt időközben belterületté minősítették, és így értéke sokszorosára növekedett - mondta a szóvivő.

Ezt számtalan esetben a pénzszerzés szándékával lépték meg egyesek - közölte. A dokumentum ezt a fajta értéknövekedést helyezné abba a körbe, amelyet esetlegesen a helyi önkormányzatok adókivetéssel sújthatnak - fejtette ki Giró-Szász András.

Szaló Péter belügyminisztériumi helyettes államtitkár szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, csak a fejlesztő önkormányzatok fognak élni az értéknövekedési hozzájárulás kivetésével. Nekik lenne lehetőségük arra, hogy a fejlesztési költségek egy részét visszakapják, és azt újabb fejlesztésekre fordítsák.

A kormány honlapjára szakmai egyeztetési céllal került fel az az építési szabályokat módosító törvénytervezet, amely az értéknövekedési hozzájárulást is tartalmazza. A hozzájárulást akkor kell fizetni, ha az önkormányzat beruházása, illetve településrendezési döntése miatt növekszik egy ingatlan értéke.

A kormányszóvivő nem kívánta kommentálni a Takarékbank esetleges állami megvásárlásáról szóló sajtóinformációkat sem. Újságírói kérdésre válaszolva Giró-Szász András azt mondta: a kormány folyamatosan figyeli, hogy milyen lépéseket tud tenni a kis- és középvállalkozói szektor hitelezésének megindulása érdekében.

Az Index értesülései szerint az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank négymilliárd forintot adna a Takarékbank 38 százalékáért. A múlt héten az adásvételi szerződés negyedik változatát dolgozták át, mielőtt az eladó, a német DZ bank vezetői Budapestre érkeztek. A Takarékbankkal a takarékszövetkezeti rendszerben szeretne meghatározó befolyást szerezni az állam, hogy azon keresztül pörgesse fel a lefagyott hitelezést - írja a portál.

Giró-Szász András a kormányszóvivői tájékoztatón kifejtette: a magyarországi telephellyel rendelkező, de külföldi stratégiai központú bankok az elmúlt öt negyedévben 1400 milliárd forintot utaltak haza. A nagymértékű tőkekivonás nemcsak Magyarországra jellemző, hanem a térségben mindenhol, ahol a külföldi tulajdonú pénzintézetek domináns helyzetben vannak - tette hozzá.

A kormány világosan látja, hogy ezzel szemben alternatívát kell nyújtani a kis- és középvállalkozói szektornak a hitelezés biztosítása kapcsán - mondta, kiemelve: ezért született arról döntés, hogy a Magyar Export-Import Bank Zrt.-t és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-t kizárólagos állami tulajdonba helyezik.

Giró-Szász András jelezte: a kormány folyamatosan figyeli, hogy milyen egyéb lépéseket tud tenni a kis- és középvállalkozói hitelezés megindulása érdekében, de "ezen túlmenő sajtóhíreket" nem kíván kommentálni.