Augusztusban tovább hízott a Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka, ezúttal 300 millió euróval több, 35,5 milliárd euró áll a Matolcsy György vezette intézmény rendelkezésére ahhoz, hogy a forint stabilitását védelmezze. S nem arra, amit mostanában közmegrökönyödésre tesz, nevezetesen a jegybanktörvényben meg nem nevezett olyan feladatok finanszírozására, mint a pénzügyi felsőoktatás 160 milliárd forinttal történő kiemelt támogatása, a luxusiroda- és kastélyvásárlás, hogy a többit meg se említsük.

Az előzetes jegybanki statisztika szerint tehát a zsírosbödön, amit a devizatartalék testesít meg, egyelőre nem avasodik, sőt tartalma folyamatosan frissül. Ezúttal bővülésről adott hírt az intézmény, de ez csak a látszat, hiszen az államadósság finanszírozásában is részt vállal az MNB annyiban, hogy ha igény van rá, a lejáró devizakötvények kifizetéséhez nála vásárolhat eurót vagy dollárt az Államadósság-Kezelő Központ (ÁKK). Ellenkező irányú mozgásra is van példa, hiszen a Brüsszelnek korábban a támogatások lehívására benyújtott teljesítési számlák kifizetése megindult, s ezeknek az eurómillióknak a fejében forintot ad az MNB, s ezek az összegek is növelhetik a tartalékot.

Két jelentősebb tétel viszont a devizatartalék látványos csökkentését eredményezheti, az egyik az idén, a másik – a tervek szerint – csak jövőre. Ősszel válik esedékessé a 2008-ban, a válság idején megszerzett EU-IMF hitelcsomag keretében lehívott uniós hitel aktuális részletének törlesztése. Nem kevés pénzről, kétmilliárd euróról van szól. A devizahitelek forintosításában is nagy szerepe lesz a devizatartaléknak, ebből durván 7-8 milliárd mehet el erre a célra – jelezte a múlt hét végén Balog Ádám jegybanki alelnök a nyíregyházai közgazdász-konferencián.

Előbb azonban az országgyűlésnek meg kell hoznia a vonatkozó törvényeket, s csak azután kerül képbe a jegybank, amely olyannyira felkészült a témában, hogy akár ma is rendelkezésre tudná bocsátani az ominózus összeget anélkül, hogy ezzel a forint stabilitását veszélybe sodorja. A rövid távú adósságszolgálat teljesítéséhez a 28-29 milliárd eurónyi tartalék is elegendő Balog Ádám szerint. Még akkor is, ha közben piaci turbulenciák keletkeznének a piacon, mint amilyenre az orosz-ukrán válság kapcsán az utóbbi napokban volt is példa.

Az MNB többszörösen is jól jár a devizatartalék ez irányú felhasználásával, hiszen csökken az ország devizafüggősége, az MNB számára pedig olcsóbbá válik a tartalék finanszírozása. A jegybank biztonságos, épp ezért minimális hozammal „kecsegtető” értékpapírokban tartja a tartalék döntő részét, miközben a nála elhelyezett forrásokra a jelenleg 2,10 százalékos alapkamatot fizeti. Szerencséjére a forint gyors gyengülésével akkora árfolyamnyereséget tud elérni az MNB, hogy bár nem feladata, mégis nyereséget termel, amiből aztán saját értelmezése szerint telik számára a bevezetőben említett luxuskiadásokra.

Más kérdés, hogy a 315 forint környékén szédelgő euróárfolyam az importon keresztül mennyire terheli meg a magyar gazdaság egészét. Ami tény, a jegybanki költekezést végső soron az adózok finanszírozzák, nekik viszont a jelek szerint semmilyen érdemi beleszólásuk sincs abba, mire szórja el a Matolcsy vezette jegybank a kvázi nyereségét.