Anyagi előnyöket nem hoz, ha kitörünk a bóvliból

Az Orbán Viktor által meghirdetett gazdasági szabadságharc számos vereség mellett több nagy győzelmet is hozott az elmúlt öt évben, elég az ellenünk tíz éven át folytatott uniós túlzottdeficit-eljárás alóli kimenekülésre vagy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hazaküldésére gondolni.

A kormány számára akkor lesz édes az élet, ha a vele folyamatosan dacoló, a pénzvilág s különösen a spekulánsok érdekeit szem előtt tartó hitelminősítők is leteszik a fegyvert, és visszaemelik Magyarországot a befektetésre ajánlott országok közé. A lapunk által megkérdezett elemzők szerint ez sokáig már nem halogatható, mert a makrogazdasági mutatók állása ellen tényszerűen sok kifogást már nem fogalmazhatnak meg.

Egy esetleges felminősítés erkölcsi elégtétel lenne a kormány számára, akkor már nem vonnák kétségbe a három nagy – Moody’s, Standard & Poor’s (S & P) és Fitch Ratings – hozzáértését, mint tették azt négy évvel ezelőtt, amikor a Matolcsy György-féle unortodox gazdaságpolitika megszorítócsomagjainak veszélyeit látva a spekulatív, azaz a bóvlikategóriába száműzték a magyar államadósságot. Amely azóta is ott van, noha a besorolás mellé mindhárom cég a felminősítés közeledtét jelző stabil kilátást fűzött.

A spekulánsbarát bevehetetlen homlokzata
A spekulánsbarát bevehetetlen homlokzata
Brendan McDermid / Reuters

Az erkölcsi győzelem azonban érzékelhető anyagi haszonnal nem párosul majd, hiszen a magyar állampapírhozamok rekordmélységben vannak, s annyira azért nem fut jól a szekér, hogy a befektetők – akiknek a köre a felminősítést követően nyilvánvalóan bővül – akár negatív reálhozammal is elvigyék a magyar papírokat. Az 1,35 százalékos alapkamat, és az első nyolc hónap –0,2 százalékos inflációja sokat nem javít az állampapírok vonzerején. A befektetőket a bóvliminősítés nem zavarja, az állampapírpiacon nincs panasz a keresletre.

Az adósság folyamatosan növekszik mind nominálisan, mind GDP-arányosan, s a hitelminősítőknek ezzel még mindig komoly bajuk van. A Magyar Nemzeti Bank kimutatása szerint az első fél év végén a GDP 79,6 százalékára rúgott a GDP-arányos államadósság, az egyetlen jó jel, hogy annak az árfolyamkockázatokat rejtő devizaaránya 40 százalék alá csökkent. Saját elemzőik meg is dicsérik munkaadójukat: helyes volt az elmúlt években a devizaadósság súlyának csökkentését célzó stratégia, amelyet az MNB önfinanszírozási programja is támogat.

Hogy a hitelminősítők támogatását is élvezi-e a kormány, az jövő pénteken derül ki, az S & P akkor hozza nyilvánosságra új értékelését. A napokban a felminősítés kérdésében a szokásosnak mondható szubjektív elemeket felemlegető – kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, fenntartható fejlődés miatti aggályok és az adósságszint érzékelhető csökkenésének hiánya – Moody’s november 6-án nyilvánít véleményt, míg a Fitch Ratings november 20-án közli álláspontját.

Megkérdezett elemzőink inkább arra hajlanak, hogy a felminősítés átcsúszik jövőre, a három nagy inkább megvárja, hogy a lassan esedékes amerikai kamatemelés tőkeelszívó hatásának mennyire képes majd ellenállni a magyar gazdaság.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.