Világszerte az otthonukat kényszerből elhagyó emberek száma 2015-ben elérte a 60 milliót, ezzel a menekültválság valóságos globális politikai kihívássá vált. Jelenleg az elsődleges célpont Európa a háborúval sújtott Afganisztán, Eritrea, Irak, Dél-Szudán és Szíria lakosai számára. A Citi elemzői szerint az ezekből az országból érkezőket nagy valószínűséggel menedékkérőknek fogják elismerni. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNCHR) - ismerteti a kutatás megállapításait a Portfolió.

Az említett öt országból összesen 7,8 millió fő vándorolt ki a jobb élet reményében és további 13,6 millióan kényszerültek elhagyni otthonaikat és az országuk határain belül telepedtek le. Az elemzőház szakértői arra is kitérnek, hogy ezzel még nincs vége a sornak: Jemenből és Szomáliából is egyre nagyobb számban kelhetnek útra a közeljövőben, a szír és iraki háborús helyzet pedig könnyedén tovább terjedhet Libanonra és Jordániára, ez pedig csak tovább fokozhatja a menekültek számát.
A Citi elemzői szerint a legtöbb, otthonát kényszerből elhagyó ember saját hazájában keres majd új otthont, azonban a viszonylag biztonságos menekült-útvonalak kiépülésével milliók kelhetnek útra Európa irányába. Mindezeken túl rengetegen megindulhatnak az Európai Unió felé menedékkérelem reményében, még akkor is, ha kérelmük elfogadásának esélye minimális.

Az elemzők arra is vállalkoztak, hogy különböző feltételezések mellett megbecsüljék, hogy idén és jövőre hány menekült érkezése várható az Európai Unióba. Ezek alapján az idei évre 1,85 millió menekülttel kalkulálnak (augusztus végéig 700 ezer körül érkeztek az EU-ba), míg 2015-2016-ban összesen 3,7 millió fő érkezhet ebben a formában az unióba.

Ha az unió tagállamai a 2014-eshez hasonló számokat vártak eredetileg, akkor az idei és a jövő évi "többlet" 1,25 millió fő. Arra is felhívják a figyelmet a Citi közgazdászai, hogy a megérkezés és a regisztrációval kapcsolatos végső döntés között sok idő is eltelhet, és ez alatt az illetőket az adott állam látja el.

Minél tovább húzódik az elbírálás folyamata, annál nagyobbak lesznek az ország menekültügyi kiadásai. 2014-ben Németországban egy menekült kérelmének elbírálása átlagosan 11,3 hónapig tartott, Olaszországban ugyanez a szám 12 hónap volt. Ez alatt az idő alatt az állam gondoskodik a menekültek elszállásolásáról, étkeztetéséről, egészségügyi ellátásról és oktatásáról. A legtöbb német tartomány szállást és ellátást biztosít, és ezen felül bizonyos összegű költőpénzt is ad a bevándorlóknak. Néhány tartomány éves szinten 12 ezer eurót költ egy menekültre, a szövetségi kormány pedig havonta 670 eurót fizet az államoknak egy menekült után. Olaszországban a havi támogatást 1000 euróra becslik. Mindezek alapján a Citi elemzői havi 1000 euróra becslik az egy menekültre eső havi állami kiadást az érintett uniós országok esetében (igaz azt elismerik, hogy ez jókora egyszerűsítés).

 

A menekültek várható számából és egy fő ellátásának költségéből az adódik, hogy idén EU-szinten 12 milliárd euróba kerül a menekültek ellátása, míg jövőre ez a szám 29 milliárd euróra hízhat. Alapesetben 6 milliárd eurós költséggel kalkulálhatnánk, vagyis a többletkiadás 6 milliárd és 23 milliárd euró 2015-re és 2016-ra. Ez a GDP-ben mérve 0,04 százalékos, valamint 0,15 százalékos plusz kiadást jelent.