Az MNB másfél éve folyamatosan ellenőrzi a banki árazásokat. Ezt 2013 januárban kezdték, amikor is a tranzakciós díj bevezetésével azonnal megugrottak a szolgáltatási díjak. A költségek áthárítása egy az egyben megtörtént, jelentős díjemelés következett be. Ezt jegybanki bírságokkal, s még inkább az ingyenes készpénzfelvétel 2014 eleji bevezetésével sikerült letörni, ám a banki szolgáltatások díja így is jóval magasabb a 2012-es szintnél.

Az MNB erős kritikával illette a bankrendszert az átutalások során beszedett értékarányos díjak alkalmazásáért, ami a bankokat sújtó központi elvonások és a devizahiteles elszámolás okozta veszteségeik enyhítésével indokolható. Az MNB szerint egyes bankok a tranzakciós illetéket rutinszerűen hárítják át ügyfeleikre, s ezt még meg is fejelik. Minél nagyobb az átutalt összeg, annál magasabb felárat alkalmaznak. Minden második tranzakciónál értékarányos árazást alkalmaznak a bankok. "Ezzel kapcsolatban lesznek ötleteink" – jegyezte meg Bartha Lajos hozzátéve, hogy a pénzügyi szolgáltatások árazásának átláthatóságát kiemelten kezelik a jegybanknál.

Költségkímélő eszköz lesz az alapszámla bevezetése, de itt még sok a nyitott kérdés. Az uniós előírásnak megfelelő alapszámlával az eddig számlával-kártyával nem rendelkező potenciális ügyfeleket célozzák meg – alacsony árak mellett. Lehet akár ingyenes, de nem biztos, hogy ez lenne a legjobb megoldás. Az MNB a nemzetgazdasági tárcával és a Bankszövetséggel egyeztet az alapszámla kérdésében. Tavaly egyébként csökkent az itthon vezetett bankszámlák száma, mégpedig 270 ezerrel 9,5 millióra, de emögött az áll, hogy a több számlával rendelkező ügyfelek ésszerűsítették bankolási szokásaikat.

Az elektronikus fizetési eszközök elterjedése folytatódott tavaly: különösen az érintőkártyás rendszerek térhódítása jellemezte 2014-et. A 93 ezer hazai POS-terminál közül 45 ezernél lehet fizetni érintőkártyával. Más területeken hatalmas előretörésről még nem beszélhetünk, inkább apró lépésekben szoktatják rá a felhasználókat a készpénzkímélő megoldások alkalmazására. Az uniós átlagtól azonban szinte mindenben le vagyunk még maradva. A kártyaelfogadó helyeken kihelyezett POS-terminálok száma csupán 3 százalékkal nőtt, inkább a régi készülékek lecserélése volt jellemző. A kártyával kifizetett összeg viszont 14 százalék körüli mértékben nőtt egy év alatt.

Miközben a felnőtt lakosság 76 százalékának van legalább egy bankkártyája, azt csak ritkán, minden harmadik vásárlásnál veszik elő. A bankközi jutalékok csökkentésének eredményeként a kártyás vásárlás költsége a készpénzes szintjére csökkent, ám a megtakarított összegeket a cégek inkább elteszik, ahelyett, hogy a kártyaelfogadó helyek fejlesztésére fordítanák. A kártyáknak a farzsebből történő előcsalogatására hamarosan programot hirdet a jegybank a Bankszövetséggel, a kártyatársaságokkal és a nagy kártyaelfogadó vállalkozásokkal. Ennek a részleteiről még tárgyalnak a felek.

Sokat várnak attól, hogy a júniustól a postákon költségmentesen lehet bankkártyával kifizetni a csekkeket. Eddig készpénzes tranzakciónak számított csekkbefizetés. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy a közüzemi számlák 80 százalékát ma is sárga vagy fehér csekken fizetik be.