Már csak Bukarestet kell beérni ahhoz, hogy a Fidesz vágyainak megfelelően uniószerte Budapesten legyen a legolcsóbb a lakossági energia. Ehhez a gázdíjhoz hat, az áramhoz 2,5 százalékos csökkentés hiányzik. Szerbia uniós csatlakozása viszont további 50 százalékos áramdíjcsökkentést tenne szükségessé.
Még hat százalékos gázárcsökkentés jöhet
Még valamivel több mint hat százalékos gázár- és 2,5 százalékos áramdíjcsökkentésre lenne szükség ahhoz, hogy az uniós nagyvárosok közül Budapesten legyen a legolcsóbb a két lakossági energiafajta – számítható ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által most frissített, a Belgráddal kibővített uniós nagyvárosok közötti augusztusi összehasonlító elemzésből. Korábban Fidesz-politikusok, így például Németh Szilárd rezsibiztos is azt a célt hangsúlyozta, hogy az unión belül nálunk legyen a legalacsonyabb a két energiafajta lakossági díja.
A nemzetközi szervezetekkel együttműködve készített elemzés köbméterenkénti gázárunkat 101 forintnak megfelelő euróra teszi. Ezzel a mért 21 uniós főváros, valamint Belgrád rangsorában a második legolcsóbbnak számítunk. (A listáról hiányzik Szófia, Helsinki, Tallinn, Riga, Vilnius, Valletta és Nicosia is.) Utánunk már csak Bukarest következik 95 forintnak megfelelő eurós árral. A látszólag kis különbséget már csak azért is nehéz lefaragni, mert a felmérés tavaly júniusi kezdete óta pozíciónk változatlan; a csökkenő nemzetközi árakat Románia is hajlamos követni.
A vásárlóerő szerinti gázárlistán – amit a kormánypárti politikusok nagyon gyakran mosnak össze az egész más tartalmú tényleges ár szerinti sorrenddel – Budapest az ötödik legkedvezőbb helyzetűnek számít. Ebbéli helyezésünk júliushoz képest eggyel romlott, de ez szinte bizonyosan csak a forintgyengülés hatása; tavaly óta öt helyet javítottunk.
Az áramár tekintetében a mért 22 uniós főváros között szintén Bukarest a legolcsóbb, de Budapest oly szorosan követi, hogy május-júniusban már voltunk olcsóbbak is a szomszédos fővárosnál. E téren a kormányzati cél akkor válik majd egy pillanat alatt szinte elérhetetlenné, ha Szerbiát felveszik az EU-ba. A felmérés egyetlen unión kívüli tagja, Belgrád ugyanis továbbra is feleannyiért adja az áramot a lakosságnak, mint a második-harmadik legolcsóbb Budapest és Bukarest.
A vásárlóerőhöz képest helyezésünk továbbra is kevéssé rózsás: eszerint a mért 23 főváros közül nálunk a hetedik legnehezett az áramszámla kifizetése. Január óta voltunk már a 9. legrosszabbak is, tehát azóta helyzetünk romlott.
A nemzetközi anyag nyilvántartja a havi áram- és gázszámla átlagkereseten belüli arányát is. Ez Budapesten 5,6 százalék, ami az e tekintetben felmért 20 főváros közül a hatodik legrosszabb.
Mindez egyre erőteljesebben utal arra, hogy európai összevetésben a rezsi és a fizetések is rendkívül alacsonyak Magyarországon.