A KSH a mezőgazdaság teljesítményének különleges szabályok szerinti elszámolására hivatkozva 3,5-ről 3,6 százalékosra emelte a tavalyi hazai össztermék (GDP) bővülésének ütemét. Igaz, ezzel már meglepetést nem okozott, azt megtette egy hónapja az első becslés közreadásával. Akkor a 3,2 százalékos gyorsulás volt az irányadó, az elemzői és kormányzati becslések is eköré csoportosultak.

A mezőgazdaság a 2013-as rekordévet is felül tudta múlni. A tavalyi év egészében 13 százalékos növekedést mutatott, amit csak az építőipar múlt felül a maga 14 százalékával. Az iparnál 5,3, a szolgáltatásoknál két százalékos növekedést mutattak ki.

A GDP felhasználási oldalán a beruházások 12 százalékos meglódulása érdemel említést, valamint az, hogy a belső fogyasztás növekedése még nem jelez valós vásárlási boomot a lakosság részéről. A háztartások kiadásai mindössze 1,6 százalékkal emelkedtek, szemben a közösségi fogyasztásnál mért 3,4 százalékkal. Ezek eredőjeként 1,8 százalékos belső fogyasztásnövekedés adódott.

Magyarán a kiskereskedelmi forgalom felfutása mögött egyelőre a vállalatok és a kormányzati vásárlások állnak. A lakossági roham akkor indulhat meg igazán, ha a devizahitelesek kézhez kapják a tőlük tisztességtelen eszközökkel elvett összegeket. A kivitel 8,7, a behozatal tíz százalékkal nőtt tavaly.

A Nemzetgazdasági Minisztérium elmaradhatatlan kommentárjában a kormány és saját teljesítményének fényezése mellett odaszúrt az előző kurzusoknak is, a szokásos országeladósító retorikát előhúzva a tarsolyból.

Mint írják: „A magyar gazdaságban 2013-ban megindult az elmozdulás egy egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába. Az utóbbi negyedévekben ez a pozitív trend tartóssá vált. Fontos kiemelni, hogy a jóval 3 százalék feletti növekedés úgy valósult meg, hogy közben az egyensúlyi mutatók is kedvezően alakultak. Szemben a baloldali kormányok eladósító politikájával az államháztartás hiánya lényegesen 3 százalék alatt maradt, a folyó fizetési mérleg masszív többletet ért el, az adósságráta pedig várhatóan csökkenni fog 2013 végéhez képest.”

A tavalyi adatokból azt a következtetést vonják le, hogy az idei év gazdasági kilátásai érdemben javultak a korábbiakhoz képest, és meghaladhatja a költségvetés tervezéskor kalkulált 2,5 százalékot.

Zárszóként megállapítják, hogy a csökkenő hiány és államadósság miatt egyértelmű, hogy az idén a hitelminősítőknek javítaniuk KELL Magyarország besorolásán. Mint ismert, a magyar GDP-arányos „maastrichti” államadósság az előzetes adatok szerint megrekedt 77,3 százalékos szinten, azaz csökkenteni semmiképpen sem tudták, sem arányában, nominálisan pedig végképp nem.

Nyitott kérdés, hogy mennyivel változtat a helyzeten az, hogy a KSH 0,1 százalékponttal és sokmilliárd forinttal feljebb srófolta a tavalyi GDP-t, hogy ez a „kedveskedés” hogyan érinti az valós adósságadatot. A mezőgazdasági termelés korrekt elszámolása ugyanis mindig vitatéma volt, s könnyen meglehet, hogy amit most felfelé javítottak, azt a következő negyedévben azzal a lendülettel vissza is veszik.

Nos, amint az várható volt, a 31890 milliárd forintra felkerekített GDP adattal már 76,9 százalékra jön ki az adósságráta. Innentől fogva viszont az a kérdés, hogy a 77,3 százalékot közlő MNB hogyan volt képes 170 milliárd forinttal elszámolni magát. Vagy hogy a KSH ugyanezt a pénzt hol találta meg.