Az OTP kereseteiben azt is kéri a törvényszéktől, hogy a perek alapjául szolgáló jogszabály miatt forduljon az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bíróságához. Amennyiben a bíróság ennek nem tesz eleget, és a perben végül az OTP számára kedvezőtlen ítélet születik, akkor a csoport maga kér majd jogorvoslatot ezeken a fórumokon – mondta a bankár. Ugyanígy jár majd el a K&H is.

Csányi úgy látja, az OTP-csoport a mindenkori jogszabályoknak megfelelően járt el, és ha e szerint vizsgálnák a megállapodásokat, akkor nem találnának kifogást. A Kúria jogegységi döntése azonban utólag olyan feltételeket támasztott a lakossági hitel- és lízingszerződésekkel szemben, amelyek korábban nem voltak ismertek, így azokat nem is lehetett betartani – fogalmazott az elnök-vezérigazgató, aki már egy korábbi nyilatkozatában is utalt arra, nem számít rá, hogy meg tudják nyerni ezeket a pereket.

A devizahiteles perekben eddig csaknem az összes, már ismertté vált keresetben kérték a pénzintézetek, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz. Célt azonban mostanáig mindössze egy takarékszövetkezet, az Eger és Vidéke ért. Amint arról beszámoltunk: a takarék perében pénteken a bíró az eljárás felfüggesztéséről és az Alkotmánybíróság véleményének kikérése mellett döntött. Indoklása szerint a törvény számos pontja sérti a jogbiztonságot, csorbítja a bírói függetlenséget, a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot, emellett nemzetközi szerződéseket sért (Római Egyezmény, előzetes konzultáció az Európai Központi Bankkal).

Önmagában a normakontroll eljárásnak nincs közvetlen hatása a többi perre (majd csak az Alkotmánybíróság döntésének lesz), elképzelhető azonban, hogy más bírók is a tárgyalások felfüggesztése mellett döntenek, amíg le nem zárul a vizsgálat. A tegnapi perekben egyébként ennek nem látták szükségét: az UniCredit esetében például az ítélethozatalt elhalasztotta a törvényszék, a bank keresetének azon részét pedig elutasította, amelyben ugyancsak az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság bevonását kérte. A két másik pénzintézet, a Retail Prod és a PSA Finance esetében hétfőn döntést hozott a bíróság: mindkét keresetet elutasították.

Amennyiben a pénzintézetek sem a bíróságon, sem az Alkotmánybíróságnál nem tudják megvédeni igazukat, a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés mellett a szerződések egyoldalú módosításával tisztességtelenül beszedett pénzeket is vissza kell fizetniük ügyfeleiknek – és nem csak a deviza-, hanem a forinthitelek esetében is. Becslések szerint ez összesen mintegy 900 milliárd forintot jelent.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a múlt héten arról beszélt, hogy erre várhatóan jövő februárban kerülhet sor. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig vasárnap az M1 A lényeg című műsorában ehhez azt tette hozzá, hogy ezt követően forintosíthatják a devizahiteleket. Úgy fogalmazott: szívük szerint egyszerre végeznék el az elszámolást és a devizahitelek forintosítását, de fizikailag és technikailag ez majdhogynem lehetetlen. Hozzátette: a kormány a jövőben azt is vizsgálhatja, hogy az autóhitelek hogyan érintették a társadalmat, és nem tartotta kizártnak, hogy a forintosítás a jelzáloghitelek mellett ezekre a kölcsönökre is kiterjedjen a jövőben.