Medgyessy Péter a krízis hatására nem számít alapvető paradigmaváltásra a gazdaságban történő állami szerepvállalásban, szerinte az átmeneti helyzet után az állam változtat a játékszabályokon, de nem válik játékossá a gazdaságban. A társadalmakban növekszik az öngondoskodás és a szolidaritás szerepe, a világgazdaságban pedig oda kell figyelni Kínára és az arab térségre, ahol manapság a világ legnagyobb megtakarításai koncentrálódnak .

Magyarországról szólva Medgyessy Péter figyelmeztetett arra, hogy a gazdasági dinamizmus most nem az unió országaitól várható, ezért fontos a régi orosz piacok visszaszerzése és nagyobb nyitás a keleti országok felé. „Nem szívesen mondok jót erről a kormányról, de el kell ismernem, a válsághelyzet rövid távú kezelésében felelősen viselkedett”- fogalmazott a politikus. Véleménye szerint az ország gyengéje a költségvetési hiány, amiért az Orbán-, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány is felelős. Hangsúlyozta ugyanakkor, nem igaz, hogy elviselhetetlen a helyzet, hiszen nálunk nagyobb államadóssággal rendelkezik több nagy nyugat-európai ország is. Túlreagálásnak nevezte a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos alapkamat-emelését, amiből nehéz lesz a visszaút. A forintról elmondta: a 260-265 forintos euróárfolyam tükrözné a reális értéket.

A kormány válságkezelésében kritizálta a kommunikációt, amely a megszorításokra koncentrál, és nem kapnak elég hangsúlyt a gazdaságélénkítő intézkedések, amire most a legnagyobb szükség van az állami kiadáscsökkentés mellett.  Ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta, az ország nem bír el 3200 önkormányzatot, ebben van a legtöbb tartalék, nem a parlament létszámának csökkentésében – amire szintén szükség lenne. Végül kifejtette: a krízis lehetőséget és káoszt is hordoz magában. Magyarország első körben visszaverte a spekulációs tőke támadását, megerősödve is kikerülhet ebből a harcból, de az ország jövője nagyban függ attól, hogy a politikai elit képes lesz-e egyezségre jutni.