MÁV Biztosító: a teszetosza felügyelet nem hibázott
Lezárta a MÁV Biztosító Egyesülettel kapcsolatban indult belső vizsgálatát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A szervezet arra jutott, hogy a tavalyi év legnagyobb hazai pénzügyi botrányaként számon tartott, több ezer károsultat és sokmilliárd forintos kárt jelentő ügy kezelésében nem követett el hibát. A felügyelet a MÁV Biztosítóval kapcsolatban mindenben a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el - derült ki azon a háttérbeszélgetésen, melyet szerdán tartott Farkas István, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke.
A szervezet ugyan nem tartja magát felelősnek a MÁV Biztosítóval történtek miatt, ám ettől még nem elégedett saját teljesítményével. A vizsgálat többek között megállapította: nem valósult meg a kockázatok megfelelő azonosítása, azok kezelésének szigorú megkövetelése, a következetesebb jogérvényesítés és engedélyezési gyakorlat, valamint az egyesület felügyelésében a gyors reagálás helyett a konfliktuskerülés volt a jellemző, ezért a szükséges döntések elhúzódtak, de nem volt eléggé felkészült a PSZÁF a biztosító engedélyének visszavonása után a vagyonelszámolással kapcsolatos feladatokra, az ezzel együtt járó rendkívüli helyzetben felmerülő problémák felismerésére, kezelésére sem.
A vizsgálat eredményeként mintegy hetven, a PSZÁF működésével kapcsolatos szakmai javaslatot is megfogalmaztak. Farkas példaként említette a szervezeti egységek közötti kommunikáció javítását. Amikor egy cég esetében nem nyilvánvaló a jogsértés vagy a működési kockázat (a MÁV Biztosító például több nagy értékű, külföldön történt károkozást egyszerűen eltitkolt a felügyelet elől), akkor a PSZÁF-nek kisebb mozaikdarabból kell összeraknia a teljes képet, ám ez nem megy megfelelő együttműködés nélkül. A MÁV-ügy kapcsán kiderült, hogy a különféle szervezeti egységek (engedélyezési, felügyelési, jogérvényesítési és panaszkezelési) között nem volt megfelelő összhang, és ezen változtatni kell - tette hozzá az elnök.
A vizsgálatnak azonban nem csak tapasztalatai, hanem következményei is lehetnek. Az eredmények alapján ugyanis Varga Csaba főigazgató a PSZÁF tizenkilenc munkatársa esetében személyes szakmai felelősség vizsgálatát rendelte el. (Többek között vizsgálják annak a felügyeleti biztosnak a tevékenységét is, aki még 2007 elején több hónapig irányította a MÁV Biztosítót.) Azt ugyan nem tudtuk meg, hogy ezek a - február végére, március elejére lezáruló - vizsgálatok pontosan mit is jelentenek, Farkas István azonban annyit elárult: nem számít arra, hogy bármelyik munkatárs esetében is büntetőjogi felelősséget állapítanának meg.
A PSZÁF elnöke ugyan tájékoztatóját azzal zárta, hogy a felügyelet tanult az esetből és még egy ilyen teszetoszaság nem lesz, ez azonban vélhetően vajmi kevéssé vigasztalja azt a több ezer autóst, aki a MÁV Biztosító tagjaként, vagy az egykori ügyfelek által okozott baleset vétlen elszenvedőjeként futhat a pénze után. A Legfelsőbb Bíróság nemrég hozott jogegységi döntésének köszönhetően az mára tisztázódott, hogy perbe hívni az egyesület vagyonelszámolását végző Hitelintézeti Felszámoló Kht.t-t lehet, értelme azonban valószínűleg nem sok van.
Az LB határozatával ugyan a felszámoló is lehetőséget kapott rá, hogy visszaperelje az egyesület kasszájából elsikkasztott, majd Kis Bálint vezérigazgató rokonai, ismerősei érdekeltségébe tartozó cégeken keresztül tisztára mosott pénzeket (hogy mennyit, az a folyamatban lévő nyomozás nyárra tervezett befejezésével talán kiderül), ám ezzel együtt is valószínűleg többmilliárd forint értékű követelésre nem nyújt fedezetet a MÁV Biztosító vagyona. Öröm az ürümben, hogy legalább a személyi sérüléses baleseti károkra volt fedezet. Ezeket az ügyeket már lezárta a Hitelintézeti Felszámoló, amely még decemberben több mint háromszázmillió forintot fizetett ki ilyen okból.
Fizethetnek az ügyfelek
Mivel a MÁV Biztosító vagyonából biztosan nem futja minden kárigény rendezésére, így többen is az egykori ügyfeleken igyekeznek behajtani a tartozást. (A jogszabály erre lehetőséget ad: a baleset elszenvedője választhat, hogy a vétkes sofőrtől vagy annak biztosítójától kéri kárának megtérítését.) A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) gépjármű-kárrendezési irodájánál például jelenleg 1382 olyan ügyet tartanak nyílván, amikor MÁV-biztosított okozott balesetet külföldön vagy itthon, de külföldivel ütközött, a bejelentett kárigény csaknem 1,87 milliárd forint.
Az eddig rendezett ügyekből mostanáig 33 esetben küldtek az egykori mávosnak fizetési meghagyást. Ezek ugyan még nem alakultak perré, a Mabisz azonban eldöntötte, hogy minden esetben, amikor a kifizetést teljesítette, visszaköveteli a pénzt a károkozó autóson - mondta lapunknak Ragályi István, a kárrendezési iroda vezetője.
Ezt a megoldást választották az Allianznál és a Generalinál is. A biztosítók az ügyfeleiknek okozott károkat a cascók terhére (már akinek volt) megjavíttatták, a költségeket pedig a vétkes sofőrökön hajtják be. A két társaság összesen mintegy másfél ezer autóst perelne be, a követelt összeg pedig több százmillió forint.
