Legalábbis a MÁV közleménye szerint. A vasútnál azt írták, január elsejétől új szervezeti felépítésű MÁV-Start Zrt. szállítja az utasokat. A társaság egyesítette az egykori MÁV-Trakció Zrt.-t és MÁV-Gépészet Zrt.-t. Az integráció és a belső folyamatok átalakítása nyomán az év végéig több mint ötmilliárd forint megtakarítást várnak.

A MÁV cégeinek összevonása az átalakítás jelentős lépcsőfoka. Az új leányvállalat MÁV-Start Zrt. néven működik, vezetője Ungvári Csaba vezérigazgató, a munkavállalók száma nagyságrendileg tizenötezer. A vállalat továbbra is a MÁV Zrt. tulajdonában marad, a közszolgáltatás megrendelését és ellenőrzését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium végzi.

Az integráció révén a MÁV-Start a térség egyik legnagyobb szolgáltatóvállalata és munkáltatója lett. Integrált vasúti személyszállító vállalatként olyan tevékenységeket is végez, mint a vontatási, valamint a járműkarbantartási és -fejlesztési szolgáltatások.

A MÁV közlése szerint az alaptevékenységek magas színvonalú ellátásának legfontosabb szakmacsoportjai a személypénztárosok, jegyvizsgálók, kocsivizsgálók, mozdonyvezetők, járműjavítók, járműkarbantartók. Eredményes munkájukhoz azonban elengedhetetlen a további munkakörökben dolgozók pontos munkavégzése is. Az egyesítés a mindennapi életben költséghatékonyabb, gyorsabb és egyszerűbb működést tesz lehetővé.

Az új szervezetben csökkent a vezetők létszáma, létrejött az integrált működéshez igazodó új központi és területi irányítási struktúra. Az integráció és a pályavasúttal történő hatékonyabb együttműködés érdekében hat régióban (Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Szombathely + szolnoki Járműjavító) a korábbi, külön vállalatokhoz tartozó, eltérő tevékenységet végző végrehajtási központok átszervezésével, összevonásával újak alakultak.

A szétdaraboltságból adódó párhuzamos munkakörök és munkavégzési folyamatok megszűntek, az átadás-átvételi feladatok egyszerűsödtek, továbbá csökkent az adminisztráció mértéke is. Mindez az idei több mint ötmilliárd forint megtakarítás mellett négyéves időtávon az állami szerepvállalás tízszázalékos csökkentését eredményezheti a szolgáltatási színvonal folyamatos fejlesztése mellett.