Lapunk szombati értesüléseinek megfelelően Bajnai Gordon miniszterelnök szeptember 1-jével Matos Zoltánt nevezi ki a Magyar Energia Hivatal elnökének.

A posztra kiírt pályázat alapján kinevezett új elnök megbizatása - a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően - hat évre szól. A közgazdász végzettségű Matos Zoltán az E.ON Hungária Zrt.-nél több mint egy évtizeden keresztül betöltött vezető pozíciókban szerzett tapasztalatot az energetika területén.

Ha máshol fellelhető teljes önéletrajzában kissé korábbra tekintünk, kiderül, Matos Zoltán diákéveit a '80-as évek végén, a Fidesz megalakulásának időszakában a Rajk Szakkollégiumban töltötte diákbizottsági vezetőként. A politikába azonban nem kapcsolódott be.

A MEH eddigi elnöke, Horváth J. Ferenc 2003. november 10. óta töltötte be ezt a tisztséget, és júliusban - két hónappal mandátuma lejárta előtt - kérte nyugdíjazását. Ezt sokan összefüggésbe hozzák a hivatal néhány vitatott - például a Szurgutnyeftyegaz vagy az Emfesz kapcsán hozott - döntésével, vagy az áramfogyasztóknak visszajáró milliárdok krízisalapba utalásával.

A Magyar Energia Hivatal önálló feladattal és hatáskörrel rendelkező, költségvetési intézmény. Irányítása a kormány feladata, felügyeletét pedig a mindenkori energiaügyekért felelős miniszter látja el.

A hivatal állapítja meg a villamosenergia- és a földgázrendszer használatának díjait, illetve a piacok liberalizálásának kezdete óta ellenőrzi a döntően a lakosságot ellátó úgynevezett egyetemes szolgáltatók árrését.

A piac szabályozását és felügyeletét ellátó Magyar Energia Hivatalnak számos feladata van, többek között az áram-, a földgáz- és a távhőpiacon a jogszabályoknak és hatósági előírásoknak megfelelő működés biztosítása. A törvény szerint a hivatalnak elő kell mozdítania a hatékony és fenntartható versenyt, mégpedig a legkisebb költség elvének érvényesítésével. Az energia hivatal feladata az ellátásbiztonság megőrzése és növelése, valamint  a technológiai monopolhelyzettel való visszaélés és a versenykorlátozás megakadályozása is.

A hivatalnak lehetősége van kikényszeríteni olyan indokolt fejlesztéseket, amelyek a piaci tevékenység minimális követelményeihez szükségesek. A Magyar Energia Hivatal a 2009. évi költségvetési törvény szerint az idén 3,399 milliárd forinttal gazdálkodhat. A bevételek teljes egészében a piacról származnak, azaz a hivatal nem kap költségvetési támogatást.

A hivatalnak lehetősége van jogsértés esetén bírságot kiróni. Ennek maximális összege a tárgyévet megelőző évben elért nettó árbevétel 1 százaléka vagy 100 millió forint, de minden esetben a magasabb összeget kell megfizetni.