Kiakadtak a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) azon az interjún, amelyet Király Júlia korábbi alelnök adott a héten a Magyar Narancsnak. Hogy olvasóink is teljes képet kaphassanak a jegybanki kommunikációban – még az utóbbi időben is – szokatlannak számító reakció stílusáról, alább szó szerint közöljük az MNB közleményét (zárójelben saját megjegyzéseinkkel).

A jegybank közleménye szerint: Olyan korábbi vezető bírálja most az MNB monetáris politikáját, aki a jegybank volt irányítóival együtt 2012 őszéig mesterségesen magasan tartotta a jegybanki alapkamatot, ezzel több százmilliárd forint kárt okozva az országnak. A jegybank szerint e súlyos szakmai hibát tetézi, hogy az MNB vezetésében épp Király Júlia volt az, aki még a 7 százalékos mértékről is növelni szerette volna az alapkamatot 2012 áprilisában.

Ezzel szemben az új jegybanki vezetés idején a monetáris tanács fokozatosan, a globális befektetői környezet alakulását és az ország kockázati megítélését folyamatosan figyelve, 3,2 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. (Valójában a kamatcsökkentés közel fele, a korábbi 7-ről 5,25 százalékra még az előző jegybanki vezetés idején ment végbe, hiszen idén március elsejéig Simor András irányította a jegybankot.) Mára bebizonyosodott, hogy a pénzpiacok elfogadták az alacsonyabb kamatszintet, a kisebb alapkamat nyomán pedig olcsóbbá váltak a vállalati és lakossági hitelek, s mérséklődtek az államadósság törlesztésének kamatai.

Király Júlia és az MNB korábbi irányítói – jelentősen megterhelve a költségvetést – 203 milliárd forintos idei veszteséget terveztek a jegybank számára azzal a szándékkal, hogy hazánk ellen ne szűnhessen meg a túlzottdeficit-eljárás. (Az idén márciusban publikált, de még Simor András elnöksége alatt készült inflációs jelentésében az MNB az idei évre 110 milliárd forintos veszteséget prognosztizált, melyet jó részt az azóta tovább csökkentett alapkamat mérsékelt tovább. A mínusz ledolgozásához azonban az is hozzájárult, hogy a kormány forintkötvény kibocsátával teremtett forrást az IMF-hitel visszafizetéséhez, az ehhez szükséges devizát, a forint átváltását viszont az MNB biztosította. Emellett csökkentette a devizatartalékot és ezzel a jegybank veszteségét a növekedési hitelprogram is.)

Ha valóban ekkora vesztességgel zárná az idei évet az MNB, akkor az Európai Unió Magyarországot nem vette volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól. Ez beláthatatlan következményekkel járt volna hazánk külső gazdasági függését, sérülékenységét tekintve. Ezzel szemben az új jegybanki vezetés – rögzített céljainak veszélyeztetése nélkül – kilenc hónap alatt elérte, hogy idén az MNB eredménye nulla körül alakul, így a költségvetés mentesül a terhek alól. (Az MNB idei vesztesége, ha lenne, nem a 2013-as, hanem a jövő évi költségvetést terhelte volna, azt ugyanis mindig utólag kell pótolnia a büdzsének. Ez azt jelenti, hogy Brüsszel a túlzottdeficit-eljárás során akkor sem vette volna figyelembe a jegybanki mínuszt, ha lett volna.)

A jegybank értetlenül áll Király Júliának, mint a K&H Bankot tulajdonló KBC igazgatósági tagjának a Növekedési Hitelprogramra vonatkozó kijelentései előtt is. Király Júlia kockázatosnak és aggályosnak értékeli a hitelprogramot, ami szöges ellentétben áll a K&H vezetőinek eddigi nyilatkozataival. A jegybank ezért felkéri a bankot, hogy tegye világossá álláspontját a Növekedési Hitelprogramról.

Elfogadhatatlan, hogy Király Júlia időről időre – például leköszönő jegybanki alelnökként – a hazai és a nemzetközi befektetői közvélemény előtt megalapozatlan kritikát fogalmaz meg a MNB tevékenységéről. Teszi ezt olyan pénzügyesként, aki 2008-ban úgy vélekedett, csak a válság oldalszele érinti hazánkat, s aki olyan szűk rétegnek nevezte a devizahiteleseket, akiket nem szabad megmenteni. A pénzpiacok valós értékítéletét jelzi, hogy 2013 áprilisában, Király Júlia leköszönésének napján a forint árfolyama az euróval szemben erősödött – zárul a közlemény. (Volt honnan visszaerősödnie, ugyanis Matolcsy György jegybankelnöki kinevezése után gyengült a forint árfolyama, egy hét alatt az euró tíz forinttal, 305 forintos árfolyamig szaladt fel.)

A Magyar Narancsnak adott interjúban Király Júlia a növekedési hitelprogrammal kapcsolatban úgy fogalmazott: jelen pillanatban „a magyar gazdaság valójában lefelé megy. És valóban, ezért is nehéz elhinni, hogy hirtelen megjelenik az a sok száz kisvállalkozó, aki jól hasznosítja majd a kihelyezett olcsó állami hitelt. A kétely tehát bennem is erős, de egzakt módon bizonyítani egyelőre nem tudom, hogy ez miért rossz.”

A végén hozzátette: „az MNB-alelnökségről lemondó levelemben is arra hivatkoztam, hogy az a mód, ahogyan a döntéseket előkészítik és ahogyan azok megszületnek, borzasztóan nagy tragédiához vezethet. Viszont kétségtelen, a vágtató ló is lebeghet a szakadék fölött, majd át is ugorhatja. Ezért sem akarom azt sugalmazni, hogy a növekedési hitelprogram egy eleve kudarcra ítélt program. És ezért merem kijelenteni azt is, hogy az isteni kegyelem a növekedési hitelprogramot is megmentheti.”