A Magyar Nemzeti Bank az osztrák tulajdonosoktól megvásárolta a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 68,8 százalékát – jelentette be kedden Nagy Márton, a jegybank alelnöke. Közölték, hogy a Ceeseg AG-val és az Österreichische Kontrollbank (ÖKB) AG-vel múlt pénteken megkötött kontraktus részvényenként 3550 forintos vételárról szól, amely azt jelenti, hogy összesen 13,2 milliárd forintért szerzik meg a tulajdonrészt.

Ezzel egyébként az MNB részesedése a Budapesti Értéktőzsdében 75,8 százalékra nő. Az ügylet ezzel azonban nem ér véget miután az adásvételt a Gazdasági Versenyhivatalnak is jóvá kell hagynia. A jegybank tervei szerint a tranzakció december közepén zárulhat le. (Mindez egyébként azt is jelenti, hogy a börze jelenlegi értéke közel 20 milliárd forint, egészen pontosan 19,7 milliárd.) A BÉT vételárának meghatározásakor egyébként a nemzetközi, független tanácsadócéget kértek fel, az árat így alakították ki – mondta Nagy Márton.

Hozzátette: az eddigi meghatározó nagy tulajdonosokat szeretnék, hogy megmaradnának, már csak azért is, mert közösen állnának neki a tőzsde talpra állításának. A még meglévő nagyszámú kisrészvényes részesedésére viszont vételi ajánlatot tesz majd az MNB.

Nagy Márton rámutatott a börze alapvetően azért jött létre, hogy a magyar vállalatok számára egy tőkebevonási lehetőséget teremtsen meg. Ezt a szerepét viszont az elmúlt években egyre kevésbé töltötte be. A hazai tőkepiac ma gyenge, s ezen akarnak változtatni – jelentette ki. Ennek bizonyítására elég azt megemlíteni, hogy 2010 és 2014 között a forgalom 70 százalékkal csökkent. Ezt a számot aligha kell magyarázni, s semmiképpen sem üdvözlendő folyamat. A tőzsde felemelését egy hét pontos terv mentén kívánják megtenni, amelynek részleteit január, februárra dolgozzák ki.

Minderre azért van szükség, mert a hazai vállalati finanszírozáson javítani kell. Ennek egyik lába, a hitelezés jól működik. Ezen a piacon számos intézkedést hajtott végre a jegybank – mondta az alelnök. A másik terület a tőkepiac viszont alig működik. Ezzel kezdeni kell valamit, mert nem szabad egy lábon állni. Hangsúlyozta azonban, hogy nem szeretnénk domináns tőkepiacot látni. A diverzifikáció a jó felállás, azaz ha a két terület jól kiegészíti egymást. Így ha a két piac egyikén a zavarok vannak, akkor a másik segítséget nyújthat. Éppen ezért volt szükség a MNB tulajdonszerzésére a BÉT-en, mert ezen a területen így tud hatékonyan változtatni.

Kérdésre válaszolva Nagy Márton kifejtette: az MKB 100 százalékát el kívánják adni, most érkeznek be a nem kötelező érvényű ajánlatok. A hitelintézetet vélhetően több külföldi vagy belföldi tulajdonos kezébe kerülhet. Az ár mellett az is számít, hogy a vevők tervei a magyar bankrendszer érdekeit szolgálják. Hozzátette, hogy első körben nem, ám későbbiekben egyértelmű szándék az MKB Bank tőzsdei megjelenése.