A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitási tanácsa jóváhagyta, hogy a magyar állam 99,99 százalékos tulajdonrészt szerezzen az MKB Bank Zrt.-ben – derült ki az MNB csütörtöki közleményéből.

Az állam a negyedik legnagyobb hazai kereskedelmi bank mellett közvetve megszerezte az MKB Általános Biztosító Zrt.-t és az MKB Életbiztosító Zrt.-t, valamint az MKB Pénzügyi Zrt.-t, az MKB Eeuroleasing Pénzügyi Zrt.-t, az MKB Euroleasing Autóhitel Zrt.-t és az Exter-Immo Zrt.-t is.

Mint emlékezetes, a kormány július végén hozott végleges döntést az MKB Bank megvásárlásról a német Bayerische Landesbanktól (BayernLB), és hagyta jóvá az erről szóló szerződést. Az állam 55 millió eurót, mintegy 17 milliárd forint fizet az MKB-csoportért, ám valójában a bajoroknak ennél többe kerül, hogy megszabaduljanak magyar leányuktól.

A BayernLB vállalta, hogy az eladás előtt 270 millió euró, vagyis 84 milliárd forint értékben tőkét emel az MKB-ban – tehát lényegében ők fietnek ki 67 milliárd forintot búcsúzóul. Sőt többet: tavaly év végén már elengedtek 120 milliárd forintnyi anyabanki forrást, idén év elején pedig több mint 80 milliárd forint értékben tőkét emeltek az MKB-ban. Ez összesen 267 milliárd forintot jelent, amelynek előnyét már leginkább az új tulajdonos, vagyis a magyar állam élvezi.

Bár a menyasszonyt szépen kicsinosították, azért MKB az adófizetőknek is sokba kerülhet még. A bank mérlegfőösszege tavaly a kétezer milliárd forintot közelítette (bár üzleti aktivitása a szektor átlagánál nagyobb mértékben, 17,3 százalékkal esett). A pénzintézet több mint kétezer embert foglalkoztat, 81 fiókja van.

A bank a vállalati piac egyik legnagyobb szereplője, részesedése 12,3 százalékos volt tavaly – a kihelyezett hitelállomány több mint 60 százaléka, a mérlegfőösszeg fele vállalatoknak adott kölcsön, ahogyan a betétek fele is a cégektől jön össze (a vállalati betétek 10 százaléka található náluk).

A lakossági betétgyűjtésben a bank nem ilyen jelentős szereplő, de a piac meghatározója: részesedése 2013-ban 6 százalékos volt mind a hitelezésben, mind pedig a betétgyűjtésben.

A pénzintézet a 2008-as válság óta azonban nem talál magára: eredménye a válság évében, és azt követően a pozitív nullához közelítő néhány milliárd forint volt, ám három éve már masszív és jelentős veszteséget termel. 2010 óta szinte minden évben százmilliárd forintnál nagyobb adózás előtti veszteséget könyvelnek el (a kivétel 2012: ott "csak" 87,5 milliárd volt a veszteség).

A BayernLB mégsem a veszteség miatt, hanem azért válik meg az MKB-tól, mert egy korábbi, a 2008-as válság következményei miatt nyújtott német állami pénzügyi segítséghez az Európai Bizottság csak azzal a feltétellel járult hozzá, hogy a bankcsoport átszervezi és részben leépíti külföldi érdekeltségeit. Az MKB-t 2016 végéig kellett értékesíteni a bajoroknak.

A felek korábbi közlése szerint az ügylet szeptember végéig zárulthat le, vagyis addig kerül házon belülre az MKB-ban a magyar állam. Az MNB engedélyének kiadásával vélhetően az utolsó akadály is elhárul az elöl, hogy az állam átvegye a pénzintézetet.