A magyar kormány nem tárgyal semmilyen újabb hitelszerződésről a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), bár az egyeztetések más ügyekben folyamatosak – jelezte a Heti Válasznak adott, csütörtökön megjelenő interjújában Matolcsy György. A miniszter egyértelműen a gyengeség jeleként értelmezte, ha újra a IMF-hez kellene fordulnunk segítségért.

Ez nem is meglepő annak, fényében, hogy éppen Matolcsy büszkélkedett pár hónapja azzal, miszerint  gazdasági szabadságharcunk jegyében sikerült „kipaterolnunk az IMF-et”. A nemzetközi szervezet visszahívása ezért óriási presztízsveszteséget jelentene mind Matolcsy, mint az egész kormány számára – mutatnak rá elemzők, akik egyöntetű véleményüket hangoztatják, amikor egy biztonsági megállapodás megkötését ajánlják a Orbán kormány figyelmébe, a nemzetközi helyzet, az euróövezeti adósságválság miatt fellépő finanszírozási nehézségek kezelésére, a kockázatok mérséklésére.

Az ország csődkockázati felára (CDS) 560 bázispont környékén jár, miközben a Bajnai kormány 180 ponton adta át a stafétabotot másfél évvel ezelőtt. A legsúlyosabb helyzetben, 2008 októberében, a Lehman Brothers bankház bedőléskor sem sokkal haladta meg a 600 bázispontot.

Matolcsy ugyanakkor reális veszélynek tartja, hogy valamelyik hitelminősítő esetleg ront hazánk adósbesorolásán. Ezt a Moody’s és a Standard and Poor’s teheti meg belátható időn belül, szakértőik most éppen Budapesten szemlélik a helyzetet és heteken belül közlik vizsgálódásuk eredményét, azaz az ország hitelbesorolásáról hozott legfrissebb döntésüket. Mint ismert, a szuverén magyar államadósságot mindhárom neves nemzetközi hitelminősítő egyetlen szinttel a bóvli, azaz befektetésre nem ajánlott kategória fölé sorolta be, a fenti két cég negatív, míg a Fitch stabil kilátással.

Az általa képviselt, nem ortodox közgazdasági eszközöket is bevető gazdaságpolitikáról Matolcsy úgy nyilatkozott, hogy az a történelemben egyszer már bizonyított: a második világháború utáni újjáépítés ugyanis kizárólag ilyen gazdaságpolitikákra épült. Az a véleményét hangoztatta, ha a kormány a Bajnai-Oszkó-féle gazdaságpolitikát vitte volna tovább a kormány, akkor most Magyarországon is ugyanolyan válság lenne, mint Görögországban.

Matolcsy a devizahitel-állomány leépítése kapcsán kijelentette: minden épelméjű gazdasági szereplő, így a vezető bankárok is pontosan tudják, hogy „ezt a mérgező, idegen testet, mint amit a devizahitel-állomány jelent a magyar bankrendszerben, ki kell venni a gazdaságból”.

A tervekről annyit árult el a tárcavezető, hogy a kormány egy alternatív finanszírozási rendszer kialakításán dolgozik, amiben akár egy állami alapítású lakossági bank is szerepet kaphat, és sor kerülhet a még működő állami tulajdonú pénzintézeti kör feltőkésítése is.

Matolcsy utalt arra is, hogy a háztartási hitelállomány leépítése után a kormány a vállalkozásokat és az önkormányzatokat is megszabadítaná a devizahitelektől. Az adósságok forintosításához a kis- és középvállalkozásoknak kamattámogatott hitelkonstrukciót is ígért a tárcavezető.

Matolcsy György rendezgeti papírjait – A miniszter szerint jól számolták ki a büdzsét