Matolcsy nagyobb hatalmat kap
Október elsejével megszűnik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), feladatát, jogkörét és vagyonát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) veszi át – a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter péntek este benyújtotta a parlamentnek az új jegybanktörvény tervezetét.
A törvényjavaslat indoklása szerint a pénzügyi szektort felügyelő két intézmény összevonásával hatékonyabbá válik az ellenőrzés, és könnyebb lesz megelőzni, illetve kezelni az egyedi és a rendszerszintű kockázatokat, válsághelyzeteket. A PSZÁF ugyan jogutód nélkül szűnik meg, de a folyamatban lévő eljárásokban, vizsgálatokban, perekben és egyéb ügyekben az MNB veszi át a helyét. Ez az automatizmus viszont nem vonatkozik az alkalmazottakra: a felügyeleti dolgozók munkaviszonya a PSZÁF-fel együtt megszűnik, bár egy részüket, talán többségüket minden bizonnyal átveszi az MNB, amire a tervezet is utal.
A jegybankban már most is meglévő, illetve a PSZÁF feladataival hozzá kerülő pénzügyi felügyeleti funkciók és hatáskörök az MNB-n belül egy új szervezeti egységhez, a Pénzügyi Stabilitási Tanácshoz kerülnek. (Ezen a néven jelenleg egy, a jegybankelnökből, a felügyelet elnökéből, valamint a nemzetgazdasági miniszterből álló konzultációs testület működik, de ez vélhetően megszűnik.) A tanács legalább három-, legfeljebb tíztagú testület, amelynek elnöke a jegybankelnök, tagjai pedig a területért felelős alelnök, illetve az MNB elnöke által kijelölt, a pénzügyi stabilitáshoz kapcsolódó, alapvető feladatokat ellátó vezetők. Kérdés, hogy Szász Károly, a PSZÁF jelenlegi és így utolsó elnöke (ő volt a 2000-ben, az első Orbán-kormány idején létrehozott összevont felügyelet első elnöke is) helyet kap-e ebben a testületben? Elvileg még kiadó egy alelnöki poszt is a jegybanknál, mivel az MNB-nek jelenleg két alelnöke van, a törvény azonban hármat is lehetővé tesz.
Az új jegybanktörvény lényegében az aktuális jogszabály és a PSZÁF működését szabályozó törvény összeépítése, így a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletén és az ezzel kapcsolatos fogyasztóvédelmen túl az MNB-hez kerül például az eddig a PSZÁF mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület. A fogyasztói jogvitáknak ez az alternatív rendezésére szolgáló szervezet közvetlenül a jegybankelnök alá tartozik majd, tagjai az MNB alkalmazottai lesznek, vezetőjét a jegybankelnök nevezi ki hat évre. A PSZÁF közérdekű igényérvényesítési jogosultsága szintén átkerül a jegybankhoz, így ezentúl az MNB is pert indíthat, ha úgy érzi, valamelyik szolgáltató gyakorlata sérti ügyfelei jogait.
Az új jegybanktörvény azonban szélesebb jogkört és mozgásteret biztosít majd a jegybank és elnöke számára, mint amilyet a két intézmény eddig külön-külön élvezett. A javaslat szerint az MNB szanálási hatóságként járhat majd el, feladata lesz a fizetésképtelenné váló pénzügyi szervezetek helyzetének rendezése – ennek részleteiről, szabályairól azonban majd csak egy későbbi törvényben rendelkezik a jogalkotó.
Az MNB elnökének rendeletalkotási jogköre kiegészül azokkal a területekkel, melyekkel most a PSZÁF elnöke rendelkezik, csakhogy a jelenleginél magasabb, a kormányrendelettel egy szintű jogszabályokat hozhat, így a jegybankelnököt már „csak” a törvények kötik.
Érdekesség, hogy a törvény – az indoklás szerint a rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentése érdekében – átmeneti rendeletalkotási jogkörrel is felruházza a jegybankelnököt. Lehetővé teszi számára, hogy a hitelintézetek esetében szabályozza az eszközök és források, mérlegen kívüli tételek közötti lejárati és denominációs összhangot. Ez a rendeletalkotási jogkör azonban a javaslat szerint 2019. január elsejével megszűnne. Az nem derül ki a törvénytervezetből, hogy erre miért éppen két hónappal azelőtt kerül sor, hogy lejár Matolcsy György jegybankelnök hatéves mandátuma.
