Ez van Matolcsy csomagjában
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa keddi, rendkívüli ülésén megtárgyalta és véglegesítette a jegybank növekedési hitelprogramjának részleteit – jelentette be sajtótájékoztatóján Matolcsy György jegybankelnök. A még április elején ismertetett program három elemből áll: az MNB nulla százalékos kamaton kétszer 250 milliárd forint forrást biztosít a bankoknak, melyek azt a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) helyezhetik ki. Az összeg felét a cégek beruházáshoz, forgóeszköz-finanszírozáshoz, uniós pályázathoz önrészre, illetve meglévő hiteleik kiváltásához vehetik igénybe, míg a másik feléből meglévő devizahiteleiket válthatják át forintra. A program harmadik elemében az MNB augusztus elejéig 4500-ról 3600 milliárd forintra csökkenti a kéthetes kötvényállományát: ehhez devizacserét ajánlanak a bankoknak, melyek rövid lejáratú forrásaikat hosszú futamidejűre válthatják át.
A jegybankelnök tájékoztatása szerint a bankokkal folytatott egyeztetések eredményeként három fontos kérdésben változtattak a programon. A hitelintézetek egyebek mellett azt kérték, az MNB vegye figyelembe, hogy a számukra engedélyezett alacsony kamatmarzs csak úgy tartható, ha garanciát tesznek a vállalkozásoknak nyújtott hitelek mögé. Matolcsy elmondta: a bankok a program keretében legfeljebb 2,5 százalék költséget számíthatnak fel, ezt oszthatják meg egyedi, üzleti döntésük alapján a kamat és a garanciadíj között, a vállalkozások terhei viszont nem haladhatják meg az említett mértéket. Szintén a bankok javaslatára az egyedi hitelek maximumát 400 millióról hárommilliárd forintra emelték (a vállalkozások minimum hárommillió forint hitelt igényelhetnek. Az indoklás szerint így a középvállalkozások számára is vonzóbb lesz a hitelprogram.
A harmadik kérdésben ugyan még nem döntött a monetáris tanács, de előterjesztést kért a jegybank igazgatóságától arról, hogy a jelenlegi kéthetes jegybanki kötvény helyett ismét kéthetes betétben helyezhessék el szabad forrásaikat az MNB-nél a bankok. Ennek az a lényege, hogy így csak a Magyarországon tényleges pénzügyi tevékenységet végző pénzintézetek parkoltathatnák forrásaikat a nemzeti banknál, és így a kötvény, vagy betétállomány tervezett csökkentése nem a hazai, csak a külföldi bankokat érintené.
Matolcsy szerint a monetáris tanács által elfogadott keretek mellett jó eséllyel sikeres lesz a program. Az előzetes visszajelzések alapján a hitelintézetek kétharmada részt vesz a jegybanki akcióban. Később, kérdésre válaszolva elmondta: az MNB nem a hitelszerződések egy részét befogadja mérlegébe, így adatbankot tud építeni és ki tudja elemezni, hogy a vállalkozások valóban a megfelelő célokra használják fel a hitelt. A jegybank emellett arra is oda kíván figyelni, hogy ne csak a közép-, hanem a kis- és mikrovállalkozásokhoz is eljussanak a források.
Balog Ádám alelnök a program ütemezéséről elmondta: május 8-án kiküldik a bankoknak a szerződés-tervezeteket előzetes véleményezésre, május közepén a jegybank honlapján közzéteszik a terméktájékoztatót és megküldik a végleges szerződéseket. A rákövetkező egy hétben megkötik a bankokkal a megállapodásokat, melyek már azt is tartalmazzák, hogy melyik pénzintézet mekkora hitelkeretre tart igényt a jegybanktól. Május végén közlik a programban részt vevő hitelintézetekkel, hogy mennyi forrásra számíthatnak, s június elején elindulhat maga a program, amely a tervek szerint augusztus végéig tart. A monetáris tanács szeptemberben kiértékeli az eredményeket és a korábbi tájékoztatás szerint dönt az esetleges folytatásról, ha szükséges, a feltételek módosításáról.
Nagy Márton ügyvezető igazgató arról beszélt, hogy a bankok minimum a meglévő kkv-hitelállományuk öt százalékának megfelelő forrást igényelhetnek a jegybanktól a növekedési hitelprogram keretében. Vagyis ez a legkisebb ”összeg”, mérték, amellyel részt vehetnek az akcióban. A kétszer 250 milliárd forintot úgynevezett kártyaleosztásos módon osztják szét a jelentkezők között: ennek lényege, hogy először a legkisebb igényt elégítik ki, és addig haladnak a nagyobbak felé, amíg a keret el nem fogy. Az MNB nem titkolt célja ezzel, hogy elsősorban a kisebb bankok, takarékszövetkezetek tudjanak élni a lehetőséggel. Egyrészt azért, mert a jegybank ezzel kívánja élénkíteni a versenyt a kkv-finanszírozásban, másrészt el akarják kerülni, hogy bebetonozzák a jelenlegi piaci struktúrát (jelenleg a vállalati hitelek döntő többségét a néhány nagybank folyósítja), ráadásul úgy tapasztalták, hogy az utóbbi időben ezek a kisebb pénzintézetek tudták érdemben növelni kkv-hiteleik állományát.
