Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken jelentette be, hogy a jövő évi növekedési előrejelzését a kormány 1,6 százalékról 1 százalékra mérsékli, az idei és a jövő évi GDP-arányos államháztartási hiányt – 2,5 és 2,2 százalékról – 2,7 százalékra emeli, a jövő évi hiánycél eléréséhez pedig 397 milliárd forintos egyenlegjavító programot hajt végre.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője hangsúlyozta, hogy a piac is nagyon pozitívan értékelte a bejelentést: a forint erősödött, a CDS-felár és a kötvényhozamok azonnal csökkentek. A reakciók elsősorban a tranzakciós illeték MNB-re történő kiterjesztésének elvetését "díjazták", ezzel ugyanis az ország közelebb került az IMF-megállapodáshoz.

Suppan Gergelyt meglepte a csomag mértéke, és úgy vélte, hogy a bejelentett intézkedésekkel elérhetők a kitűzött célok. Példaként emelte ki, hogy a fordított áfa bevezetése egyes területeken már eddig is eredményes volt. Emlékeztetett arra is, hogy az uniós társfinanszírozás 15-ről 5 százalékra történő csökkentésének lehetőségéhez Brüsszel már korábban hozzájárult.

Az elemző szerint a lépések nagymértékben szolgálják a  gazdaság fehérítését, és ha a növekedés beindul, a munkahelyvédelmi akciótervnek köszönhetően új munkahelyek létrehozása is könnyebb lesz.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a makrogazdasági pálya felülvizsgálatát szükségszerűnek nevezte, és méltatta, hogy a kormány a realitások irányába mozdult. A 2,7 százalékos hiánycélt is ambiciózusnak tartja ugyan, de jelezte: a deficit 3 százalék alatt tartására reális az esély.

Az MNB tranzakciós illetékének elvetését az elemző a kormány "kötelező feladatának" nevezte, és emlékeztetett rá, hogy az Európai Központi Bank is ezt várta el.

A többi bejelentett intézkedés pedig egyértelműen az eddigi nem szokványos, "unortodox" gazdaságpolitikával való szakítást jelenti Török Zoltán szerint. A nagyon is mainstream, szokványos fiskális program megfelel a nemzetközi szervezetek elvárásainak – mondta. Ez javíthatja a magyar gazdaság külső megítélését, és elegendő lehet a 3 százalék alatti hiánycél tartásához.

A lépések tükrözhetik a kormány elkötelezettségét az IMF-megállapodás iránt is, a tárca honlapján olvasható dokumentum ugyanis úgy fogalmaz: "az EU/IMF-hitelmegállapodás megkötésével – közösségi jogszabálynak, más tagállamok és Magyarország korábbi gyakorlatának megfelelően, a programidőszak alatt – lehetőség nyílik az úgynevezett top-up mechanizmus igénybevételére, a hazai társfinanszírozás 15 százalékról 5 százalékra mérséklésére" – mondta.

Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház makrogazdasági elemzője is pozitívan értékelte a bejelentéseket a "józanabb makrogazdasági pálya felrajzolása miatt". Úgy vélte, a csomag elemei segíthetik Magyarország IMF-megállapodását, és azt, hogy jövőre kikerüljön az uniós túlzottdeficit-eljárás alól. Egyértelműen kedvezőnek tartotta, hogy a bejelentett intézkedések a lakosság számára kevésbe fájdalmasak.

Külön megemlítette: a jövő évi hiánycél módosításával sikerült a kormánynak mintegy 150 milliárd forintos többletmozgásteret teremtenie úgy, hogy a hiányt még mindig 3 százalék alatt lehet tartani. Kedvezőnek tartotta, hogy az MNB kikerül a tranzakciós illeték hatálya alól, és az adóbeszedés hatékonyságának javítására tett erőfeszítéseket. Hozzátette: a kedvező fogadtatást a forint erősödése is mutatta.