"Kíván-e bármit tenni az állam az üzemanyag árának csökkentése érdekében?" - kérdezte Oláh Lajos független országgyűlési képviselő még régebben a tárcavezetőtől. Matolcsy György a parlamenti honlapon közzétett válaszában az üzemanyagok jövedéki adóját illetően válaszában kitér arra: uniós előírás vonatkozik arra, hogy mekkora az az adóösszeg (minimumadó), amelyet mindenképp el kell, hogy érjen a tagállami adószint.

A benzinár jelenlegi viszonylag magas szintje mellett egy — az uniós adóminimum által jelentett korláton belüli — néhány forintos jövedékiadó-csökkentés egyrészt nem jelentene tartós megoldást az üzemanyagárak problémájára, másrészt nem lenne garantálható az adócsökkentés hatásának fogyasztói árakban történő érvényesülése - közölte a miniszter.

Mint írta, érezhető hatása csak egy nagymértékű adócsökkentésnek lenne, erre azonban egyrészt az uniós jövedéki adóminimum elérésére vonatkozó kötelezettség nem biztosít lehetőséget, másrészt az adócsökkentés a költségvetést jelentős jövedéki adóbevételektől fosztaná meg.

Tájékoztatásában kitér arra, hogy a benzin jövedéki adója 2010. január 1., azaz az előző kormány adóemelése óta változatlanul 120 forint literenként, a gázolaj jövedéki adójának 2011. november 1-jével történt - 13 forinttal, literenkénti 110,35 forintra - emelése pedig elsősorban költségvetési okok miatt történt meg. Megjegyezte: az emelés révén csökkent a benzin és a gázolaj adómértéke közötti különbség, így csökkent azok hátránya, akik benzinüzemű gépjárművel közlekednek..

"A kormány az uniós jog és a racionalitás szabta keretekre figyelemmel mindent megtett és meg is tesz az üzemanyagárak lehető legalacsonyabb szinten tartása érdekében" - összegzett Matolcsy.

Rögzítette: bár a kormány nem képes direkt eszközökkel befolyásolni a forint árfolyamát, meggyőződése, hogy a költségvetési hiány GDP-hez mért 3 százalék alatt tartása, továbbá az államadósság csökkentése erősödő forintárfolyamhoz vezet, s közvetve okozhatja az üzemanyagárak forintban kifejezett összegének csökkenését.