A következő hét legfontosabb eseménye a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatmeghatározó ülése lesz. A kérdés: folytatja-e a kamatcsökkentéseket a Matolcsy György vezette monetáris tanács. Az áprilisi ülést követően az elemzők többsége arra számított, hogy a lazítási ciklus befejeződik. Azóta azonban lényegesen módosultak a várakozások, és ma már a piaci szereplők többsége újabb 0,1 százalékpontos kamatcsökkentést prognosztizál. A legutóbbi ülés óta – ha a gyenge bázisra épülve is – régen látott kedvező növekedési adat jelent meg, és tovább csökkenő inflációt jeleztek, miközben az ország kockázati megítélése nem romlott. Sőt a piaci hangulat az elmúlt napokban javult valamelyest, amit a csökkenő állampapírpiaci hozamok és a forint erősödése is jelez – mutatnak rá a CIB Banknál. Mindezek tetejébe múlt csütörtökön egy londoni konferencián Matolcsy György, az MNB elnöke viszonylag egyértelműen célzott arra, hogy van még tér a monetáris kondíciók lazítására.

– Az MNB katonatisztként szabdalja tovább a kamatot, most kedden a 2,50 százalékos rátát újabb tíz bázispontos „tehertől” szabadítják meg. Az alapkamat a két százalékot is elérheti, hogy aztán bármilyen esetleges belső vagy külső sokkhatás esetén villámgyorsan akár öt százalékig is visszaemelkedhessen – legalábbis így látja Szántó András, az Equilor lakossági üzletágvezetője.

Az említett londoni konferencián Matolcsy azért azt mondta, hogy túlzók a kétszázalékos alapkamatról szóló elemzői találgatások. Úgy vélte, deflációs veszély legfeljebb az euróövezetben lehet, nem pedig Magyarországon, még akkor is, ha áprilisban – éves összehasonlításban – 0,1 százalékkal csökkentek a hazai átlagárak. Matolcsynak leszavazási veszéllyel sem kell szembesülnie a kilenctagú monetáris tanácsban, legfeljebb az bosszanthatja, hogy „belső ellenzéke”, a Pleschinger Gyula és Cinkotai János alkotta duó már hónapok óta óvatoskodik, és a kamattartás mellett teszi le a voksát. Nem minden alap nélkül – vélekedik Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője, aki szintén biztos abban, hogy tíz bázispontnyit leszeletelnek a kamatból, bár ennek sok értelmét nem látja, hiszen egy váratlan külső vagy belső sokk esetén muszáj lesz emeléssel reagálni, s egy ilyen erőteljes lépés alááshatja a monetáris politika hitelét. Az elemzők többsége továbbra is úgy látja, hogy a várható haszon most már nincs arányban az esetleges kockázatokkal.

A hazai piac másik meghatározó híre az első negyedéves beruházási adat lesz – jegyzi meg Eppich Győző, az OTP Bank elemzési központjának munkatára. A KSH adata azért lehet különösen érdekes, mert az első negyedéves várakozásoknál érdemben magasabb növekedési adatokra ez lehet az egyik fő magyarázó tényező. A beruházások első negyedéves gyors bővülésében a választások miatt hirtelenjében felpörgetett állami fejlesztések képezhették a fő húzóerőt.

Az euróövezetben pénz mennyiségadatokat, valamint német munkaerő-piaci és kiskereskedelmi statisztikákat publikálnak a héten. A piac figyelme azonban már fokozatosan az Európai Központi Bank (EKB) júniusi ülése felé fordulhat. Az pedig alapvetően változtathat a hangulaton. Egyfelől az a kérdés, próbálja-e tesztelni a piac reakcióit várható döntéseire az EKB. Másrészt az a talány, mi lesz ez a bejelentés. A piac határozottan várja a likviditásbővítő intézkedéseket, ám félő, hogy ilyet nem jelentenek be – jegyzi meg Gabler Gergely. Az EKB szeretné, ameddig csak lehet, ezt a kérdést elhúzni, ám ha most nem jelent be valamilyen döntést, akkor az súlyos csalódásokat okozhat. Ennek hatására az euró árfolyama a dollárral szemben egészen az 1,4-1,5 határig is erősödhet, ami semmiképpen sem tenne jót az európai övezet versenyképességének.

Az Egyesült Államokban az első negyedéves növekedésre vonatkozó, immár második előrejelzést közlik. A kellemetlen az lehet, hogy az első becslésben szereplő 0,1 százalékos bővülés után már 0,5 százalékos csökkenést várnak.