Tömegeket nem fog érinteni a módosítás, de néhány száz vállalkozás biztosan lépéskényszerben lesz. A kis- és közepes vállalkozás definíciója egyrészt viszonylag egyértelmű, hiszen az uniós előírások alapján a 250 fősnél kisebb és legfeljebb 50 millió euró árbevételű, illetve 43 millió euró mérlegfőösszegű társaság lehet ilyen.

Másrészt nem teljesen tiszta, hogy mit kell beleszámolni és mit nem: vagyis a közös tulajdoni hátterű vállalkozások összetartoznak-e vagy sem ebből a szempontból. Az egyes intézmények és hatóságok jellemzően nem szabályozzák konkrétan, mikor mit kell összeszámítani, így jobb híján a NAV állásfoglalásait vették figyelembe.

A NAV egy évig úgy értelmezte a kkv definícióját, hogy abban – konszolidált beszámoló hiányában – nem kell a testvérvállalkozásokat egybeszámítani. Az idén azonban megváltoztatta ezt az álláspontját, a legújabb értelmezés szerint mégis össze kell adni a testvércégek számait. Valójában ez a logikusabb megoldás, ugyanakkor igaz: a hatóság 180 fokkal eltérő értelmezést adott.

Más kérdés: maga a kkv definíció erre tényleg lehetőséget ad. Akárhogy legyen is, az új állásfoglalás alapján több cégnek újra kell számolnia, milyen paramétereknek felel meg. Ha az új NAV-álláspont szerint kategóriát lép a társaság, több kötelezettsége is felmerülhet. Ha kisvállalkozás helyett közepes lesz, az adminisztratív pluszterheket róhat a cégre – mondta lapunknak Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

Így például a kapcsolt cégekkel folytatott ügyletekről külön dokumentációt kell készíteni, mert ez alól általánosságban csak a kisvállalkozások mentesülnek – tette hozzá. Ha a társaság elveszíti a kkv-státuszt, akkor több gond is adódhat. Ha a kkv-knak járó adókedvezmények, mentességek utólag jogtalannak minősülnek, pótlólagos adófizetési kötelezettség keletkezik, ez esetben célszerű önellenőrzést végezni.

Tipikusan ilyen az innovációs járulék, amelyet a kis- és mikrovállalkozásnak nem kell fizetnie – a járulék alapja megegyezik az iparűzési adóéval, mértéke pedig 0,3 százalék. Hasonló a helyzet például a tárgyi eszköz beszerzéséhez igénybe vett hitelkamat után járó adókedvezménnyel is, amelyet csak a kkv-k vehetnek igénybe. A kedvezmény a felvett hitel kamatának legfeljebb 60 százaléka, maximum hatmillió forint lehet.

Arra is lehet példa, hogy egy társaság a NAV állásfoglalását nemcsak az adózási, hanem egyéb, támogatásbeli, megítélésbeli szempontoknál is alkalmazta. Reális, hogy ezeket a besorolásokat is felül kell vizsgálni. A változás nyomán jelentősen át is alakulhatnak a statisztikák, hiszen papíron kevesebb mint ezer nagyvállalat működik, mellettük a közepes vállalkozások száma nagyjából 4500. Vagyis pár száz cég ide vagy oda már komoly mozgást jelent – a grafikonokon.