2008. utolsó három hónapjában a második legnagyobb visszaesést kellett elkönyvelnie a K&H kkv bizalmi indexnek, amely -13 pontról, 25 pontos esést követően -38 ponttal zárt a harmadik negyedévhez képest. Az index még így sincs rekord mélyen, hiszen 11 ponttal jobb értéket ért el, mint 2007. utolsó negyedévében.

Az előző időszak óta a pénzügyi-, és gazdasági válság hatásai elérték hazánkat – jelentkezett a GDP növekedési ütemének csökkenése, az elbocsátások, a devizahitelek törlesztőrészleteinek drasztikus növekedése, az értékpapírok megtakarításainak értékvesztése, az infláció csökkenésének felgyorsulása, a forint/euró árfolyam ingadozása – melyek mind negatívan befolyásolták a kkv-k várakozásait a következő egy évre. A vállalatvezetők a legborúlátóbbak a vállalati hitelkamatokkal, a közterhekkel és a gazdaságpolitikával kapcsolatban.

A legalacsonyabb értéket a monetáris politikához kapcsolódó a részindex könyvelheti el, amely -59 ponton áll, valamint a legnagyobb veszteséget 30 pontos eséssel az árbevétel indexe érte, amely  -40 pontra csökkent. Rég nem látott mélyre zuhant a foglalkoztatás (-31 pont) részindexe, amely 2006 harmadik negyedéve óta számítva nem volt ilyen alacsony.

A vizsgált indexelemek közül növekedést a szállítók részindexének értéke produkált csekély mértékben, hiszen a kkv-k hosszú távon általában elégedettek a beszállítóikkal, akik akár hajlandóak többet fizetni a megbízhatóságért. Az ipari cégek bizalma csökkent a legnagyobb arányban (30 ponttal) és a -43 pontos értékkel negatív irányban megelőzte a kereskedelmi cégekét. Ennek feltehetően a bizonytalan piaci folyamatok és az általános keresletcsökkenés az oka. Vélhetően ebből ered, hogy a felmérés negyedévében a nagyobb cégek – a 300 millió feletti éves árbevételt meghaladók – optimizmusa esett a legnagyobb mértékben.

A vállalatok árbevétel és profitvárakozásai jelentősen csökkentek, átlagosan 2,6 százalékos árbevétel-, valamint 0,2 százalékos profitnövekedést várnak. A szektorok közül mindkét esetben az agrárvállalatok a legoptimistábbak, náluk az arány 4,3 és 1,2 százalékos. A profitvárakozások csökkenése ellenére a többség (59 százalék) továbbra is növekedést prognosztizált.

A kkv-k 60 százaléka tervez valamilyen beruházást, amire a legkisebb hajlandóság a mezőgazdaságban mutatkozik (48 százalék). Az előző időszakhoz hasonlóan informatikai fejlesztésekre a cégek 33 százaléka készül befektetni, ezt követi a gépekbe (27 százalék) és a gépjárművekbe történő beruházás (15 százalék).

A piaci versenyhelyzet továbbra is innovációs kényszert eredményez, így a kkv-k 60 százaléka tervezi a profilváltás, termékfejlesztés, vagy piacbővítés valamelyikét, ez főként a kereskedelmi vállalatokra érvényes. A kis-, és középvállalatok 29 százaléka foglalkozik majd termékfejlesztéssel, valamint 43 százalékuk új piacok meghódítását tervezi, ezen belül nagy arányban (60 százalék) a belföldi piacokra helyezik a hangsúlyt.

A bizalmi index csökkenésének egyik meghatározó részindexe a közterhekkel kapcsolatos, hiszen a cégek 65 százaléka azok növekedésére számít, ezen belül 43 százaléka a közterhek kritikus 5 százalék feletti emelkedését várja. Ez a szám másfélszeresére emelkedett, a változatlan terhekre és a csökkenésre számítók aránya pedig csökkent az elmúlt negyedévben. 2008. harmadik negyedéve után csökkent azoknak az aránya is, akik a „szürke” foglalkoztatást a vállalatok nagyobb részére jellemzőnek ítélik meg.

A megkérdezettek 3 százaléka véli úgy, hogy a kormányzat versenyhelyzetet javító politikát folytat, ám a cégek általában negatívan nyilatkoztak a kormány vállalkozásbarát politikájáról, azaz 49 százalékuk vállalkozásellenes gazdaságpolitikától tart az elkövetkező egy évben. Ettől legkevésbé az agrárvállalatok tartanak, ugyanez az arány a mikrovállalkozások esetében 50 százalékos. Stagnáló vélemény, hogy a vállalkozások helyzetén a kevesebb elvonás és kevesebb támogatás javítana inkább, ezt a kkv-k 80 százaléka véli így.

Az EU-s támogatásokhoz való hozzájutást 4 éve hasonlóképpen értékelik a vállalatok, így ez a szám kevésbé függ össze a gazdasági várakozásokkal vagy a konjunktúrával, mint az index többi eleme. Legutóbb a kkv-k 39 százaléka tartotta nagyon nehéznek a támogatások elérését és ez fokozottan igaz az ipari vállalatokra.

Ennek eredményeként a benyújtott EU-s pályázatok átlagos száma is csökkent a kkv-k körében. A támogatások elnyerésének lehetőségében leginkább az agrárcégek bíznak, túlnyomó többségük (83 százalék) reálisnak tartja a sikert, így ebből a szektorból nyújtják be legtöbben pályázataikat. Ezen a téren, az átlagnál optimistábbak a kisvállalkozások.

A fő indexet jelentősen befolyásolta még a kkv vezetők nominális bérnövekedéssel kapcsolatos várakozása, hiszen csupán 25 százalékuk jósolt emelkedést, míg 61 százalék stagnálást, és 9 százalék csökkenést. A legnagyobb növekedésre az agráripari cégvezetők számítanak (39 százalék), legpesszimistábbak e téren a középvállalatok (16 százalék).

A valós bérrel bejelentett munkavállalók aránya a kkv-k véleménye alapján 39 százalék, az átlagérték pedig a szolgáltató szektorral ellentétben, mezőgazdaságban a legmagasabb. A negyedik negyedévben az új munkahelyek teremtésének szándéka csökkenést mutat, inkább a dolgozók létszámának megtartása (67 százalék) vagy csökkenése (15 százalék) a jellemző mutatószám. Esetleges munkaerő felvételt a szolgáltató szektor jelezte legnagyobb arányban.

A GfK Hungária Piackutató Intézet fenti felmérése 2008. december 2-8. között készült. A K&H Bank és a GfK Hungária Piackutató Intézet 2004. óta méri fel negyedévente a kis- és középvállalatok (700 millió forint nettó éves árbevételt meg nem haladó társas vállalkozások) gazdasági eseményekkel kapcsolatos várakozásait. A kutatás eredményét a K&H kkv bizalmi index foglalja össze, amelynek értékét -100 és +100 között állapítják meg az eredményektől függően. Az országosan 700 vállalkozás megkérdezésén alapuló legfrissebb felmérés 2008. december 2-8. között készült.

A kutatás során a Bank és a kutatóintézet a kisvállalkozások vevői és szállítói kapcsolatait, a vállalati gazdálkodást, a közterhekkel kapcsolatos várakozásokat, a kormányzati gazdaságpolitika megítélését, a versenytársakat, az európai uniós terheket és lehetőségeket, a monetáris gazdaságpolitika alakulását, a munkaerőpiaccal kapcsolatos meghatározó elemeket és a bankok finanszírozási szerepvállalását vizsgálta.