A varsói keltezésű cikk szerint nyolc új EU-s tagállam - Magyarország és Lengyelország mellett Csehország, Románia, Szlovákia, Bulgária, Litvánia és Lettország, valamint a régi tagállamok közé számító Svédország úgy látja, hogy a jelenlegi számítási mód hátrányos helyzetbe hozza azokat az országokat, amelyek az elmúlt években vezették be a magánnyugdíjpénztárakat.

A kilenc ország pénzügyminiszterei levelet intéztek az Európai Bizottsághoz és Herman Van Rompuyhoz az Európai Tanács elnökéhez.

Olli Rehn gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős biztos szóvivője a lapnak megerősítette, hogy kaptak ilyen levelet és közölte, hogy egyelőre vizsgálják a kérdést.

A válasz "néhány héten belül" várható - mondta. A kezdeményezéssel kapcsolatban a lap utalt az euróövezet stabilitását biztosítani hivatott Európai Stabilitási és Növekedési Paktum szigorúbb betartatására irányuló uniós törekvésekre.

Varga Mihály a miniszterelnökséget vezető államtitkár augusztus elején a Hír TV-ben úgy nyilatkozott, hogy 1997-ben az EU, illetve az IMF "szabályszerűen arra kényszerítette Magyarországot, hogy egy kötelező magánnyugdíjpénztári rendszert vezessen be", ezért meg kellene engedniük, hogy az emiatt keletkező hiányt elszámolhassa Magyarország. Erre volt már példa 2004-2007 között - mondta.

Támogatott felülvizsgálat

Közleményben erősítette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy hazánk támogatja a nyugdíjreformmal kapcsolatos elszámolási szabályok felülvizsgálatát. Eszerint Magyarország csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amely az EU Stabilitási és Növekedési Egyezménye vonatkozó részének felülvizsgálatát célozza, mert a módosítás a tagállamok egyenlő elbírálását szolgálná. A közös álláspontot tartalmazó levelet jelenleg az uniós szervek vizsgálják.

Magyarország 1997-ben hajtott végre nyugdíjreformot, az addig tisztán állami nyugdíjrendszer ekkor bővült ki a kötelező magán-nyugdíjpénztári pillérrel. Ez az intézkedés a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága érdekében született, a reform költségvetési hatásainak ugyanakkor az elszámolási szabályokban is tükröződniük kell a minisztérium szerint.

"Mivel a költségvetés megelőlegezi a magán-nyugdíjpénztáraknak, azaz a tőkefedezeti rendszernek átutalt évente többszázmilliárd forintos összeget, amelyet később nem kell kifizetni nyugdíjakra, komoly közgazdasági érvek szólnak a lengyel-magyar, s most már kilenc ország kezdeményezése mellett" - mondta az MTI kérdésre Oszkó Péter. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere hozzátette azt is, hogy lengyel kollégájával már 2010 elején kezdeményezte az Európai Tanács elnökénél, Herman Van Rompuynál, a magánnyugdíjpénztári befizetések beszámíthatóságát az államháztartási mérlegekbe.

"Erről a kezdeményezésről akkor tájékoztattam Varga Mihályt, a költségvetési bizottság elnökét, a Fidesz alelnökét is" - rögzítette Oszkó Péter.

A kilenc ország által támogatott kezdeményezés szakmai szempontból azért indokolt, mert az intézményi tulajdonban álló magánnyugdíjpénztárak azokból a társadalombiztosítási befizetésekből képzik vagyonukat, amelyeket a munkavállalók nem az állami nyugdíjalapba, azaz az államkasszába fizetnek be, pontosabban oda, de az állam a magán-nyugdíjpénztárakba utalja át az összeget - magyarázta az expénzügyminiszter.

Hozzáfűzte azt is, hogy a magán-nyugdíjpénztárak fokozatosan átveszik az állam szerepét a nyugdíjak kifizetésénél, s így az állami nyugdíjbiztosítási alap terhei fokozatosan mérséklődnek a későbbi évek során

A folyamat az államháztartás mérlegében ebben az évben például 350 milliárd forintos kiadást, azaz hiányt eredményez.

A Világgazdaság című üzleti napilap számításai szerint ha az Európai Unió figyelembe veszi a magyar nyugdíjreform költségét, azaz a magánnyugdíjpénztárnak átutalt költségvetési összeget, akkor az államadósság jelenlegi, a GDP 79 százalékát kitevő összege a GDP 73-74 százalékára csökkenne.

Ha a nyugdíjreform teljes költsége elszámolható lenne, akkor a magyar államháztartás 2010-ben, GDP arányosan 2,9 százalékos többletet mutatna.