Mindenképpen meg kellene kötni a megállapodást az IMF-fel, bár az IMF konkrét pénzére nincs szüksége Magyarországnak, azonban kell egy biztonsági háló, elsősorban azért, hogy a magyar adósság refinanszírozása kevesebbe kerüljön – mondta el Martonyi János külügyminszter a Világgazdaságnak adott interjújában.

Martonyi hozzátette: ő sem érti mindig teljesen, hogy voltaképpen mit is kér tőlük pontosan az IMF és az Európai Bizottság, milyen konkrét lépések kellenek ahhoz, hogy a tárgyalásokon továbblépjenek.

Martonyi János emellett nyilatkozott a keleti nyitás politikájáról is, a külügyminiszter elmondta: fontos, a külügy tevékenységének középpontjában álló kérdésről van szó, azonban "arra ne számítson senki, hogy a keleti nyitás meghirdetésével hirtelen többszörösére nő például az ázsiai hányad a külkereskedelmünkben."

A magyar kivitel továbbra is 76 százalékban az EU tagállamaiba irányul, bár idén az Unióba tartónál kicsit gyorsabban növekedett az EU-n kívülre irányuló export, azonban a fő kereskedelmi partnerek továbbra is az EU tagállamai.

A riporter kérdésére, miszerint az azeri ügy hullámai elcsitultak-e már, Martonyi János úgy válaszolt, hogy Örményország és Magyarország között továbbra is fagyottak a diplomáciai kapcsolatok, azonban – így Martonyi – az, hogy ez a felfüggesztés véget érjen, az "nem tőlünk függ".

Az uniós költségvetésről szólva Martonyi úgy véli, hogy a múlt héten Herman van Rompuy által kidolgozott tervezet – melyben végül az eredetileg 7 milliárd eurós csökkentés helyett csak 5 milliárdos csökkentés szerepel a Magyarországnak szánt kohéziós alapokban – tovább alakítható, így az ország ennél is kedvezőbb költségvetést tud elfogadtatni. A külügyminiszter elmondta: elvi álláspontjuk, hogy az EU költségvetéséből az Unió alapelveinek megfelelően elsősorban a kevésbé fejlett régiókat kell támogatni.

"Az nem lehet, hogy a fejlett régiók támogatása növekedjen, miközben a szegényebbeké csökken. Négy magyar régió – az észak-magyarországi, az észak-alföldi, a dél-alföldi és a dél-dunántúli – is az EU húsz legszegényebb régiója közé tartozik az egy főre jutó GDP alapján, ezért alapvető fontosságú, hogy ezeknek a támogatása ne csökkenjen, és legfőképpen ne a jobb módú régiók támogatásának növelése árán" – fogalmazott a külügyminiszter.

Az eurózóna intergrációjának mélyítéséről úgy vélekedett Martonyi, hogy fontos, hogy "ne legyen egynél több Európa", azaz ugyan valóban kialakult egy többsebességes modell, azonban fontos, hogy az EU intézményei ne tartósítsák ezt a törésvonalat.

Fontos a déli, balkáni országok csatlakozásának a segítése – mondta Martonyi, aki szerint Horvátország 2013. július elsejei csatlakozása után szóba jöhet Szerbia és Macedónia uniós tagsága is. Martonyi úgy látja: fontos, hogy az EU a bővítési folyamatot kiterjessze az egész kontinensre.