Konkrétan 7,8 milliárd forint támogatást, amiből új agrár-innovációs központ épülhet Martonvásáron - jelentette be Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szerdán Budapesten. Aki az elmondta azt is: ha jövőre, hároméves elnöki mandátuma lejártával jelölik, szívesen folytatná a munkát a szervezet élén.

A sajtótájékoztatón az új agrár-innovációs központ építésével kapcsolatban Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese hangsúlyozta: a beruházás eredményeként egy telephelyre kerülhetnek az MTA agrárkutató intézetei, mindez pedig korszerű körülmények között ad lehetőséget a molekuláris szinttől a termesztésig mindent részkérdést magába foglaló komplex kutatások folytatására a Magyarországon kiemelt fontosságú gabonanemesítés és termesztés területén.

Az új kutatócentrummal együtt a beruházás részeként egy mezőgazdasági ipari park, valamint egy látogatóközpont is létrejöhet Martonvásáron, utóbbi helyszínen a kutatások módszereivel, eredményeivel ismertetik majd meg a látogatókat - tette hozzá Barnabás Beáta. Hangsúlyozta azt is: összhangban a hatályos jogszabályokkal, a szabadföldi kísérleti fázisban nem fognak genetikailag módosított (GMO) növényekkel kutatásokat folytatni.

Az eseményen Lovász László elmondta: figyelembe véve a társadalmat leginkább érintő témákat, új akadémiai programokat indítanak el, vagy folytatnak bővített formában tovább a víz és környezet kérdése, valamint az oktatási szakmódszertan kutatása terén.

Mint fogalmazott, az MTA új bizottságot állított fel a magyarországi folyók és tavak vízhozamának, hajózhatóságának, az energiatermelés kérdéseinek, valamint a globális klímaváltozásnak a természetes vizekre gyakorolt hatásainak vizsgálatára.

Az új bizottságtól heteken belül kidolgozott javaslatok várhatóak - fűzte hozzá az MTA elnöke. Kiemelte: figyelmet fordítanak a számba vett kérdések nemzetközi jogi vetületére is, hiszen legnagyobb folyónk, a Duna nemzetközi folyam, így esetében határokon átívelő együttműködésekre van szükség.

Lovász László beszélt arról is, hogy egy éve 15 kutatócsoport foglalkozik szakmódszertani kutatásokkal, köztük az oktatás terén jelentkező új kihívásokkal és a technológiai fejlődés által nyújtott lehetőségekkel. A kutatók eredményeiket hamarosan egy konferencia keretében mutatják be, ezt követően várhatóan megemelt keretösszeggel folytathatják további négy évig a tavaly megkezdett munkát.

Mint fogalmazott, ezek a kutatások a köz- és felsőoktatás hosszú távú fejlesztését szolgálják, szemben a rövidebb távú politikai döntések meghozására hivatott oktatási kerekasztal munkájával, ahol az Akadémia szintén képviselteti magát.

Az MTA elnöke újságírói kérdésre ismét megerősítette: nem kívánja a közgyűlés elé terjeszteni Hóman Bálint (1885-1951) történész és politikus akadémia tagságának ügyét, akit a tudós testület 1945-ben zárt ki soraiból.

Török Ádám főtitkár a sajtótájékoztatón az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának (TTK) szakmai átvilágításáról beszélt, amit az intézmény tavaly feltárt több száz millió forintra rugó fedezethiánya miatt indítottak el.

Kiemelte: a rendelkezésre álló részeredmények alapján a négy intézetből és egy képalkotó központból álló szervezeti egységben 44 kutatócsoport dolgozik, amelynek egyharmada kiváló, a nemzetközi tudományos versenyben is helytálló, míg 40 százaléka jónak mondható munkát végez. A kutatócsoportok 20 százaléka esetén lesz szükség komolyabb, nem csupán az erőforrások felhasználását érintő átalakításokra, míg 8-9 százalék esetében várható a megszüntetés.

Február végéig születik meg a TTK független külső cég által történő pénzügyi átvilágítása, ezt követően döntenek az átalakításokról, amelynek részeként elbocsátások is várhatóak - hangsúlyozta Török Ádám. Mint fogalmazott, vannak kutatók, akiknek a tudományos teljesítménye "nem éri a minimumot sem", mások a megszüntetendő kutatócsapatokból átkerülhetnek más egységekhez.