Leállt az Oroszországból Európába tartó gáz az ukrán határnál, alig négy órával azután, hogy Moszkva hat napos szünet után megindította a földgáz exportját. A Gazprom jelentése szerint Ukrajna ismeretlen okból nem fogadja az energiahordozót a területén áthaladó vezetékbe, így továbbra is kérdés, mikor jut orosz földgáz Európába.

A Gazprom szerint az a tény, hogy az orosz oldalon, Szudzsában megindított gáz nem jelentkezik a vezeték túlsó végén a szlovák-ukrán határon, arról tanúskodik, hogy Kijev gázt vont el a vezetékből az elmúlt hat napban, ezért nincs elegendő nyomás a csőben. A Naftogaz Ukraini ugyanakkor visszautasítja a vádat és az orosz gázipari óriásra hárítja a felelősséget.

Algyő, Mol telephely

Az ukrán fél kedden bejelentette, hogy érvényes tranzitszerződés híján nem áll módjában fogadni az EU-ba irányuló földgázt. Ezen kívül elvárja, hogy az orosz fél biztosítsa a napi 21 millió köbméter technikai gázt, amely a nyomás fenntartásához szükséges. (A Gazprom szerint ez az ukrán fél kötelessége, az ukrán vezetés ugyanakkor kijelentette, hogy tranzit biztosításához szükséges technikai gázt az orosz féltől fogja elvonni, amire az orosz gázipari óriás előzetesen gázszállítás újbóli leállítását helyezte kilátásba.)

A Naftogaz Ukrainiből érkező nyilatkozatok szerint az ukrán fél tranzitszerződés híján nem állt készen az orosz gáz fogadására, ezért szükséges több idő ahhoz, hogy az a szlovák határon megjelenjen. (A Gazprom óránkénti 3 millió köbméter gázt engedett magyar idő szerint 8 órától a vezetékbe, amit a brüsszeli megállapodásnak megfelelően kirendelt az EU-ból érkező, valamint orosz és ukrán megfigyelők is ellenőrizhettek.)

A Gazprom már értesítette az Európai Bizottságot arról, hogy a gázszállítás az ukrán fél miatt válik lehetetlenné a vezeték megnyitása ellenére. Az testület szóvivője annyit közölt: a helyzet nagyon komoly, a bizottság képviseli igyekeznek meggyőzni az orosz és az ukrán illetékeseket, hogy a lehető legtöbb bekerülési ponton indítsák el a lehető legnagyobb mennyiségben a  gázt. Arról egyelőre nincs infomációnk, hogy a feltételezett gázlopások ellenőrzésére Ukrajnába küldött uniós szakértők mindehhez mit szólnak.

Értesülésünk szerint a fentiek tükrében a Gazprom ma nem tervez Magyarországra - és ezzel együtt a többi nyugat-európai országba - sem szállításokat. Ez a helyzet csak akkor változhat, ha Moldova és Románia határán megindulnak a gázszállítások. (Ma reggel nyolc óta Ukrajnán keresztül Nyugat-Európába - első körben Romániába és Moldovába - szántak 76 millió köbméter gázt). A magyar szállítások mai megindítására szinte semmi esély nincs.

Mint arról beszámoltunk: magyar idő szerint reggel nyolckor a kurszki területen lévő Szudzsa állomás felől a Balkán (Románia és Bulgária) irányába indították meg az orosz gázt. Kora reggel a szállítások megindításának szándékát Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója megerősítette Vlagyimir Putyin orosz  kormányfőnek.

Az ITAR-TASZSZ hírügynökség nemrég Kijevből azt jelentette, hogy már ukrán területen áramlik az Európának szánt orosz földgáz első néhány köbmétere.

Az Európai Bizottság üdvözölte a bejelntéseket. Az EU ellenőrei a helyszínen ellenőrzik mindezt - mondta Brüsszelben Ferran Tarradellas, az EU energiaügyi biztosának szóvivője.

Hétfőn Magyarország gázfogyasztása 63,5 millió köbméter volt - közölte lapunkkal a rendszerirányítást végző FGSZ Földgázszállító Zrt. Ukrajna irányából nem érkezett földgáz. Ausztria irányából 5,9 millió köbméter  érkezett, melyből 4 millió köbméter hazai célú volt, 1,9 millió köbmétert pedig az FGSZ Földgázszállító Zrt. továbbított Szerbia (1,2 millió köbméter) és Bosznia-Hercegovina (700 ezer köbméter) irányába.

A cég a mai napra 63-65 millió köbméter fogyasztást vár A rendelkezésre álló források mértéke 66 millió köbméter (földalatti gáztárolókból 53 millió köbméter, hazai termelésből 9 millió köbméter, nyugati irányú import 4 millió köbméter), amelyek egyeztetése folyamatban van. A felhasználható források biztosítják a forrás-fogyasztás egyensúlyát a mai napra az I. korlátozási kategória fenntartása mellett - közlik. Hozzáteszik: a magyar szállítórendszer készen áll az Ukrajna irányából meginduló gázszállítás azonnali fogadására.

Elemzők szerint az orosz-ukrán gázháború csak részben zárult le azzal, hogy a felek hosszas huzavona után megállapodást írtak alá hétfőn Brüsszelben a földgázszállítás újraindításáról.

Kijev továbbra is hiányolja a tranzitdíjról szóló szerződés megújítását, bár Moszkva úgy véli, erről 2010 végéig érvényes megállapodás van életben. Eszerint az Ukrajnán át az EU-ba tartó vezetékeken Kijev 1,7 dollárt kap száz kilométerenként minden 1000 köbméter után. Az ukrán fél 9,8 dollárra emelné a díjat.

Ráadásul a gázszállítás technikai biztosításához az ukrán kormányfő, Julia Timosenko tegnapi bejelentése szerint az orosz Gazpromnak kell rendelkezésre bocsátania napi 21 millió köbméter gázt, amit Moszkva elutasít, mondván, a szerződés szerint ez az ukrán fél feladata. A kijevi vezetés szerint viszont ez a kötelessége csak a belföldi gázellátás biztosítására vonatkozik, a tranzitéra nem. A Gazprom úgy véli, hogy az ukrán igény csak a korábban illegálisan lefejtett orosz gáz ukrajnai legalizálását szolgálná.

- Csak érvényes szerződés birtokában juthat a gáz az ukrán szállítóhálózatba - jelentette ki kedden a Naftogaz Ukraini vezérigazgató-helyettese, Vlagyimir Trikolics. Az ukrán fél továbbra elkerülhetetlennek tartja a napi 21 millió kömbéter gáz elvonását, amit viszont az orosz fél lopásnak tart, és az előzetes bejelentések szerint ebben az esetben a Gazprom ismét elzárja a gázvezetékeket.

A gáz 36 óra alatt jut el Ukrajnán keresztül a felvevő országokba. A Gazprom bejelentése szerint abból először a balkáni országok részesülnek. Ez azt jelenti, hogy Kijevnek és Moszkvának másfél napja van a megállapodásra, hogy ne kerüljön sor ismét gázellátás január 7-hez hasonló leállítására.

A felek álláspontja azonban továbbra is messze van: a tranzitdíjon túl távol vannak egymástól az Ukrajnának szánt földgáz áráról szóló javaslatok is. Az évi 50 milliárd köbméteres gázimportra szoruló 47 milliós ország egyelőre a 250 dolláros ezer köbméterenkénti árat is sokallja - bizonyos feltételek mellett ennyit kért a Gazprom az óév végén -, ám Moszkva ezúttal már csak 450 dolláros egységáron hajlandó újra gázt adni Ukrajnának.

Az orosz Kommerszant is rámutat: az Ukrajnának való gázszállításokról továbbra sincs megállapodás, továbbá nem sikerült elrendezni az Európába szánt orosz gáz továbbításához szükséges gázmennyiség kérdését sem. Ukrajna tartalékai viszont csak a belső szükséglet ellátására elégségesek, a tranzitgáz továbbítására már nem, s ezért Ukrajna a technológiailag szükséges mennyiséget - napi 21 millió köbmétert - továbbra is a tranzitból vesz majd le - márpedig január 7-én éppen ez vezetett az európai szállítások leállításához. Ha Ukrajna ezt megteszi, akkor a Gazprom ezzel a mennyiséggel kevesebbet fog szállítani, vagy teljesen leállítja a szállításokat - ezt még Dmitrij Medvegyev orosz államfő vasárnap közölte.

Az egyetlen megoldás az lenne, ha a Gazprom és a Naftogaz 36 órán belül megállapodásra jutna az Ukrajnának szállítandó gáz áráról. A dolgok hétfő esti állása alapján a lap arra a következtetésre jut, hogy erre aligha van kilátás.

Hétfőn az ukrán fél nem említett árat, de a Kommerszant ukrán kormánykörökből származó értesülése szerint (a tavalyi 179,5 dollár után) idén már kész lenne ezer köbméterenként 250 dollárt fizetni - ezt az ajánlatot utasította el december 31-én, 201 dollárt ajánlva. Időközben azonban az orosz álláspont megváltozott, s Moszkva 450 dollárt, vagyis teljes piaci árat kér. Igor Szecsin orosz miniszterelnök-helyettes hétfőn jelezte: az orosz félnek tudomása van arról, hogy a Nemzetközi Valutaalap 16,5 milliárd dollárnyi hitelt ígért Kijevnek, s Moszkva kész mérlegelni a kérdést, ha hozzá fordulnak.

A gáz ára mellett legalább három további kulcskérdésről is folyik a vita: a tranzit díjáról - ezt Moszkva szerint 2010-ig érvényes szerződés rögzíti 1,7 dollárban, de Ukrajna szerint a többszörösére kell emelni, ha a gáz ára az említett mértékben nő -, továbbá a közvetítők, mindenekelőtt a fele részben a Gazprom tulajdonában lévő RoszUkrEnergo kiiktatásáról. És végül, de legkevésbé sem utolsó sorban arról, hogy a Gazprom részesüljön az ukrán tranzitvezeték-rendszer irányításában.

Vlagyimir Putyin is emlékeztetett már arra, hogy még a narancsos forradalom előtt memorandum született, amelynek értelmében Ukrajna, Oroszország, Németország, továbbá esetleg Franciaország és Olaszország bevonásával létrehozandó konzorcium venné bérbe az Ukrajna tulajdonában maradó vezetékrendszert. Mindemellett Oroszország egymaga is kész bérbe venni azt. A Kommerszant emlékeztet: 2007-ben az orosz-fehérorosz gázviszály azzal ért véget, hogy Oroszország átvette a fehérorosz vezetékrendszer 50 százalékát.