Máris 400 milliárdos lyukat találtak a költségvetésben Bajnaiék

Csodavárásra és egyszeri tételekkel próbálkozó kiigazításokra épül a kormány gazdaságpolitikája, a jövő évi költségvetésben pedig négyszázmilliárdos lyuk tátong - állapította meg a Bajnai Gordon alapította Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány elemzése.

Közel négyszázmilliárdos lyuk tátong az újonnan elfogadott költségvetésben – állapította meg a Bajnai Gordon volt kormányfő által alapított Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány „büdzsémagyarázó” projektje. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, az alapítvány felügyelőbizottsági tagja sajtótájékoztató keretében kedden többek között arról beszélt: egyre inkább az a tévhit válik a kormányzati gazdaságpolitika alapjává, hogy az ország versenyképességét jobban szolgálják az átmeneti kiigazítást célzó lépések, mint a strukturális egyenlegjavítás.

Oszkó Péter parlamenti meghallgatására vár. Vajon a kormánytöbbség most is hallgat majd rá?

A büdzsémagyarázó projekt legfrissebb kockázatelemzése szerint a sarokszámok megtartásához közel négyszázmilliárd forint hiányzik a rendszerből. A Költségvetési Felelősségi Intézettel (KFI) közösen készített számításaik szerint ráadásul – szemben a kormányzati előrejelzéssel - a gazdaság 1,1 százalék körüli mértékben is zsugorodhat. Ennek legfőbb oka szerintük a strukturális egyensúlyjavítás elmaradása, a gazdaságpolitikai intézkedések tartósan növekedésgátló hatása és ennek következtében a foglalkoztatottság tartós csökkenése a versenyszférában.

A Haza és Haladás Alapítvány kockázatelemzése szerint – elsősorban a kormányzati bizonytalanságok miatt – a 2012-es költségvetési hiány 2,5 százalékos célhatárát sem lehet majd tartani. Sőt, Oszkó Péterék úgy vélik: még a 3 százalékos maastrichti küszöbértéket is meghaladhatja majd a valós hiány jövőre. Ennek részint a kiadáscsökkentő intézkedések részleges bevételcsökkentő hatása, részint pedig a 2012. évi költségvetésben rejtve maradó további kockázatok, „telepített aknák” az okai, amelyek hatástalanítására a tartalék sokadik felélése után aligha lesz mód – közölték a tájékoztatón.

Romhányi Balázs, a KFI szakmai műhelyének vezetője szerint a növekedési ütem csökkenésének egyik legfontosabb oka az élőmunkára rakódó terhek súlyosbodása. A minimálbér 19, illetve a garantált bérminimum 15 százalékos emelése, különösen az átmeneti bérkompenzáció megszűnése után a versenyszektorban foglalkoztatottak létszámának tartós csökkenésével kell számolni.

Romhányi a tájékoztatón hozzátette: ha nem jön létre az IMF-megállapodás, úgy a jelenleginél is rosszabb szcenárióval kell számolni. Az új jegybanktörvényre vonatkozó kérdésre a KFI elemzője azt mondta: „nehéz nem arra gondolni, hogy ilyen jegybanktörvény csak növelni tudja a kamatfelárakat és a kockázati megítélésünket." A cseh kamatárakhoz képest jelenleg évi 300-400 milliárd forinttal fizetünk ki több kockázati felárat feleslegesen – fogalmazott Romhányi Balázs.

Oszkó Péter mindehhez hozzátette: a magyar kormány gazdaságpolitikája sajnos az egyszeri tételekkel próbálkozó – a jogállami kereteket egyre jobban feszegető – kiigazításra és a csodavárásra épül. „A valóság az, hogy Magyarországnak a nominális leértékelésre semmiféle mozgástere nincs, hiszen mind a magánszektor, mind a közszféra óriási külső adósságállománnyal küzd, amelyet a devizahiteles mentőcsomag, és annak legújabb állomása, a Bankszövetséggel kötött megállapodás sem tüntet el, legfeljebb 'államosítja' a magántartozások egy részét” - fogalmazott a volt pénzügyminiszter.

Oszkó a Népszabadság azon kérdésére, hogy az EU-val, illetve az IMF-fel folytatott tárgyalások – az újbóli feszültségek ismeretében – kikényszeríthetnek-e személycseréket a kormányban, akár a legmagasabb szinten is, a volt pénzügyminiszter azt válaszolta: „Kifejezetten szakpolitikával, közpolitikával foglalkozunk és arról mondjuk el a véleményünket, hogy mit kellene csinálni. Az, hogy ezt ki csinálja, már másodlagos.”

Oszkó ugyanakkor az IMF-tárgyalásokra vonatkozóan kérdésünkre válaszolva azt is elmondta: amikor a kormány kijelentette, hogy egyezséget kíván kötni és a tárgyalásokat végig kívánja vinni, a kabinet egy olyan egyirányú utcába terelte magát, ahonnan nem lehet kifordulni. „A kormány hitelessége, megbízhatósága, a gazdaságpolitika túlélési képessége fog megméretődni azáltal, hogy értelmes egyezséget fogunk-e kötni az említett szervezetekkel. Nyilvánvaló, hogy azok, akik finanszíroznak minket, komoly figyelmet fordítanak arra, hogy milyen eredményeket érünk el ezeken a tárgyalásokon” - nyilatkozta Oszkó Péter.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.