Merkel távozott, a problémák itt maradtak
A BMW azóta cáfolt hazai beruházása kapcsán egy forrásunk megjegyezte: ez Angela Merkel és Orbán Viktor között legfeljebb négyszemközt merülhetett fel, de egyébként tíz éve téma a magyar és a német vezetés között a bajor gyár hazai letelepedése.
A gépjárműgyártás, gépgyártás, elektrotechnika, kereskedelem, energiaipar, logisztika, média, pénzügyi szektor területén működő vállalatok, valamint a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara képviselői találkoztak hétfőn Angela Merkel kancellárral – jelezte lapunknak a kamara. A szervezet szerint nyílt véleménycsere folyt olyan kérdésekről, amelyek hatással vannak az itthoni német vállalatok működésére.
Az adórendszer és az ágazati különadók mellett forró téma volt az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer is, amely a vállalatvezetők szerint rontja a cégek versenyképességét. Kiemelt téma volt, hogy a cégek továbbra is ragaszkodnak a szakmai egyeztetéshez. A megbeszélésen a kiszámíthatóság hiányát továbbra is erős kritikaként hangoztatták a cégvezetők.
Úgy tudjuk, a kancellár teljes képet kapott a távközlési és elektronikai cégek problémáiról is, ezek része a rendkívül magas adóterhelés és az olyan, beruházásokat fékező adók, mint például a közműadó. Úgy tudjuk, a gondokat regisztrálta a kancellár, ám – hasonlóan más szektorokhoz – megoldás nem született.
Elsírhatták bánatukat a kereskedelmi vállalkozások is, hiszen az Orbán-kormány ágazati szakpolitikájának ki nem mondott törekvése, hogy amennyire csak lehet, meg fékezzék a német tulajdonú diszkontok, a Lidl, az Aldi és a Penny Market további terjeszkedését. A kormány ma gyakorlatilag megmondhatja, ki és hol nyithat üzletet. Indoklási kötelezettség nélkül. A hazai láncoknak jó minőségű és olcsó árukkal (CBA, Coop, Real) kemény konkurenciát támasztó, „közellenségnek” számító diszkontok immár több tucat kérelmét dobták vissza ugyanazzal a szabványindoklással.
Bár a német diszkontok nyereségesek, a kormány multiellenes büntetőhadjárata ezektől a cégektől is tetemes, milliárdos erőforrást von el korábban ágazati különadó, jelenleg élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj néven.
Tudnának mesélni a kiszámítható gazdasági környezetről a Magyarországon működő pénzintézetek.
A 2010-ben bevezetett különadó lenullázta a szektor nyereségét, az anyabankok jelentős tőkepótlásra kényszerültek. Mindeddig különböző jogcímeken mintegy ezermilliárd forint különadót fizettek be a pénzintézetek. A devizahitelek kedvezményes árfolyamú végtörlesztése további 200 milliárdos tételt jelentett a bankoknak. Bár a legnagyobb német piaci szereplő, az MKB anyabankja, a bajor Bayerische Landesbank tavaly kivonult Magyarországról, továbbra is itt működik például a Deutsche Bank, a Commerzbank vagy a Fundamenta-Lakáskassza.
A pénzügyi szervezetek különadójából a kormány idén 144 milliárddal számol, a 2013-as 139 milliárd forinttal szemben. A különadóból kijutott a biztosítóknak is. Az Orbán-kabinet idén biztosítási adóból 28,6 milliárd forinttal számol, a baleseti adóból pedig 23,4 milliárdot vár.
