Az alapkamatot 2013. május 2-án csökkentette 25 bázisponttal a rekordalacsony 0,5 százalékra az EKB. Azt megelőzőleg utoljára 2012. július 5-én változtatott az alapkamaton az EKB, szintén 25 bázispontos vágással. 

Az EKB-alapkamat 1999. január elsején 3,00 százalékkal indult, a legmagasabb szintet, 4,75 százalékot a 2000. október 5-i 25 bázispontos emeléssel érte el.

A szerdai monetáris politikai döntéshozó ülést követő sajtótájékoztatón Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke megerősítette az euróövezeti pénzintézet elkötelezettségét a gazdaságösztönző célú, "laza" monetáris politika folytatása mellett. 

Az EKB az idén júliusban hagyott fel azzal a hagyománnyal, hogy nem kötelezi el magát jövőbeni intézkedések mellett. Azóta úgynevezett "forward guidance" jelzésekkel ad tájékoztatást a piacoknak a monetáris politikai szándékairól.

Mario Draghi ennek keretében a megszokott megfogalmazást alkalmazva azt mondta: "mindaddig megengedő monetáris politikát folytatunk, amíg annak szükségét látjuk". Hozzátette, hogy az alapkamat "még hosszabb ideig" alacsony marad.

A döntés indoklásában Mario Draghi a gazdasági helyzet rendeződésére utaló és a hosszabb távon alacsonyan maradó inflációs nyomás jeleire, illetve az üzleti hangulatindexek javulására mutatott rá. Hangsúlyozta azonban, hogy az EKB, mint rendesen, ezentúl is szoros figyelemmel követi a fejleményeket és annak megfelelően dönt a rendelkezésére álló eszközök alkalmazásáról.

Elmondta, hogy hat egymást követő negyedéves csökkenés után az idei második negyedévben az euróövezet negyedéves összevetésben már pozitív, 0,3 százalékos GDP-növekedést ért el. Miközben az ipari termelési adatok alakulása viszonylag gyenge növekedési ütemet vetít előre, az üzleti hangulatindexek javulása megerősíti a növekedési ütem fokozatos emelkedésébe vetett bizalmat.

A megengedő monetáris politikának köszönhetően a javuló fogyasztás, illetve az alacsony inflációnak köszönhetően növekvő reáljövedelmek szintén a gazdasági növekedés erősödését támogatják. A magas munkanélküliség azonban mindenképpen gátolja a gazdaság növekedését – írta a Hirado.hu.

A gazdasági növekedési kilátásokat terhelő kockázatok gyengültek - állapította meg az EKB elnöke. Az ilyen kockázatok elsősorban a strukturális reformok bevezetésének elhúzódásában, valamint a globális kereslet vártnál lassabb növekedésében jelentkezhetnek - mutatott rá.

Az inflációs kilátásokra növekedési kockázatot a nyersanyagárak emelkedése, a közvetett adók kivetése, csökkentő kockázatot pedig a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés jelenthet. Az infláció azonban belátható időn belül alacsony marad az euróövezetben - szögezte le Mario Draghi.