Maradt az alapkamat
Az elemzők azt várják, hogy decemberre 5,0 százalékra süllyed az alapkamat, amely 2009 júniusában még 9,5 százalék volt, idén januárra 6,0 százalékra csökkent, jelenlegi szintjét áprilisban érte el. Az idén még lehetséges 25 bázispontnyi kamatcsökkentés feltétele, hogy a kormány megállapodásra jusson a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val, valamint hogy a nemzetközi piacokra visszatérjen a kockázatot vállaló hangulat.
Egyöntetűen az 5,25 százalékos alapkamat változatlanul hagyását várja a Magyar Nemzeti Bank hétfői kamatdöntő ülésétől a city elemzői közössége. Az MTI londoni tudósítójának a további lehetséges kamatpályáról adott nyilatkozataikban azonban már eltérő előrejelzéseket adtak: a többségi vélemény az, hogy a piaci kondíciók romlása miatt véget ért a magyar jegybank enyhítési ciklusa, egyes szakértők ugyanakkor nem tartanak kizártnak még egy kamatcsökkentést.
Erre az évre 4,8 százalékos, a jövő évre 3,1 százalékos átlagos inflációt várnak a szakértők, akik úgy vélik, hogy 2012-ben már a jegybank által kitűzött 3 százalékos cél alá, 2,8 százalékra süllyedhetnek a fogyasztói árak.
Az elemzők szerint a kamattartás irányába hat a magyarországi fiskális politika és az infláció alakulásának bizonytalansága, valamint a kormány és a jegybank között kialakult feszültség is.
A monetáris tanács júniusi ülésének hét tagja közül hat szavazott a változatlan kamatra, s mivel azóta sem a forint árfolyamának alakulása, sem a júniusi, 5,3 százalékos 12 havi inflációs adat nem mondható kedvezőnek, aligha van ok a kamatváltoztatására.
Az idén még lehetséges 25 bázispontnyi kamatcsökkentés feltétele, hogy a kormány megállapodásra jusson a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val, valamint hogy a nemzetközi piacokra visszatérjen a kockázatot vállaló hangulat.
A Reuters által a Budapesten kérdezett 25 elemző közül nyolcan valószínűnek mondták, hogy két éven belül monetáris szigorításra, azaz kamatemelésre kerül sor. Közülük ketten még idén sem tartják kizártnak, de a többiek csak 2012-re tippelik.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke korábban azt nyilatkozta lapunknak, hogy amennyiben az euró tartósan 290 forint felé kerül, még az is elképzelhető, hogy a jegybank kénytelen lesz alapkamatot emelni.