Ennek megfelelően az EKB kormányzótanácsának csütörtöki ülésén nem is nyúltak az eurókamathoz, az maradt a rekordalacsony, 0,15 százalékos szintjén. A betéti kamat sem változott, a -0,1 százalékos szint ugyanakkor azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankoknak ráfizetést hoz, ha az EKB-nál parkoltatják fölös pénzüket ahelyett, hogy hiteleznék az arra igencsak rászoruló euóövezeti gazdaságot.

Utóbbi felpörgetése, valamint az infláció kirobbantása a 0,5 százalék környéki, már-már deflációs veszélyt hordozó szintről kiemelkedően fontos a konjunktúra szempontjából. Mario Draghi a kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy látnak pozitív fejleményeket mind az infláció, mind a növekedés terén. A pénzromlás üteme az EKB két százalékos inflációs célját legkorábban a jövő év vége felé közelítheti meg, de még így is az alatt marad.

A fogyasztói árindex egyelőre alacsony lesz a következő hónapokban, s lépcsőzetesen indul majd felfelé, ehhez a belső fogyasztás fellendülése nagyban hozzájárulhat majd. A gazdasági növekedés első negyedévben 0,2 százalékkal haladta meg 2013 záró negyedévében mértet, ennek mértéke az EKB számításai szerint erősödött a GDP-bővülés az áprilistól júniusig tartó időszakban, s a konjunktúra apró lépésekben, de erősödhet a következő időszakban is. Ehhez az is kell, hogy a banki hitelezés felpörögjön, azonban a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet ellenére ennek alig látni a nyomát.

A túl alacsony infláció elleni küzdelemben – ha a kockázatok azt indokolják - az EKB kész a hagyományostól eltérő eszközöket is bevetni – erősítette meg Mario Draghi. Akár az ezermilliárd eurót is elérheti a hosszú távú, célzott refinanszírozási programjuk 2016 végéig rendelkezésre álló keretösszege, amellyel a bankok hitelezési hajlandóságát kívánják növelni. Ebből a pénzből azonban nem lehet biztos, kockázatmentes befektetést nyújtó állampapírokat vásárolni, mint tették azt a bankok a tavaly év elején elindított korábbi, hasonló program keretében. Szintúgy kizárt, hogy ingatlanpiaci műveleteket finanszírozzanak az EKB nyújtotta pénzből, amire szeptembertől pályázhatnak majd. A pénzhez az alapkamat feletti tíz bázispontos felárral juthatnak hozzá a bankok, négyéves visszatörlesztési kötelezettséggel.

Draghi leszögezte: különösen fontos, hogy a növekedés ösztönzése közepette sem szabad feladni az utóbbi években elért eredményeket, azaz a költségvetések fellazítását, a versenyképességet fokozó szerkezeti reformokat folytatni kell, csakúgy mint a munkahelyteremtő programokat. Szükség esetén azonban az EKB állampapír-piaci vásárlásokkal is a helyes irányba terelheti a folyamatokat. Az EKB elnöke végezetül elmondta, hogy a 2015-től a havi rendszeresség helyett hat hetente tartanak kamatdöntő üléseket.