- A hiánytervnél alacsonyabb lett végül a tényleges deficit 2009-ben, úgy, hogy egyes tételek túl-, míg mások alulteljesültek. Milyen következményei lehetnek ennek a 2010-es költségvetési előirányzatokra?

Oszkó Péter

- A bevételeknél azt láttuk tavaly, hogy míg a fogyasztáshoz kapcsolt adók, vagyis az áfa és a jövedéki adó, többet hoznak, mint terveztük, addig a közvetetten fizetett adók valamivel kevesebbet. Ezeket figyelembe kell venni az idei prognózisunknál is, ám azt gondoljuk, hogy ezek nagyjából kiegyenlítik egymást. Ha a korrekció hatására valamelyest emelkedne a hiány, azt a tartalékokból fedezni tudjuk. Egyébként a Nemzetközi Valutaalappal is abban állapodtunk meg, hogy az előző évi adatok átvezetése miatt nem nőhet a hiány 2010-ben.

- Ha változnak az előirányzatok, gondolom, módosítják a költségvetést?

- Nem, erre nincs szükség, de a belső számításainkban - amelyeket egyébként minden hónapban publikálni szoktunk - ezeket a számokat is feltüntetjük.

- Hogy sikerült nagyobb adóbevételt elérni egy olyan időszakban, amikor minden hír a nagy adószállítók, azaz a vállalatok, a kereskedelem sokéves mélypontjairól szóltak?

- A társasági adónál 33 milliárd forinttal alatta maradunk a 418 milliárd forintos tervnek, de erre számítottunk is...

- A tavaly kiadott legutolsó költségvetési tájékoztatójukban 418 milliárd szerepel.

- Valóban, de már akkor jeleztük, hogy a decemberi adóbevételeken belül számítani lehet elmozdulásokra az egyes előirányzatok között. Ez történt, mert áfából viszont több lett a bevételünk, mint terveztük.

- Ami meglepetés, mert a kiskereskedelemnek régóta nem volt ilyen rossz éve.

- Az áfatöbblet okáról nekünk sincs még pontos információnk. Részletes adatokat kértem, hogy tisztán láthassunk ebben az ügyben.

- Az sem megszokott, hogy a közigazgatás önmérsékletet tanúsítson az év végi extra kifizetéseknél. Nem lehet, hogy bizonyos tételek mégiscsak áttolódtak 2010-re? Hallani, hogy például az év végi jutalmak egy része most, januárban jelenik meg a dolgozók számláin.

- Megnyugtatom, nem mentek át tételek. Beigazolódott, hogy az erős pénzügyi kontroll, amit a kincstárnoki rendszerrel állítottunk fel, működőképes. S való igaz, tavaly decemberben nem a korábbi években megszokott jutalomosztás jellemezte a közigazgatást. Ügyeltünk arra, hogy ahol nincsenek meg ennek a szerződéses feltételei, ott ne is legyen kifizetés. Azt sem engedtük, hogy az év során fel nem használt forrásokat fordítsanak ilyen kifizetésekre. Olyan eset elképzelhető, hogy valamelyik intézménynél úgy döntöttek, hogy a szerződés szerint járó extra kifizetést nem decemberben, hanem egy hónappal később kapja meg a dolgozó. Ilyenre azonban a pénzügyi tárca senkinek nem adott utasítást.

- Az intézmények hogy fogadták a kirendelt kincstárnokokat? Nem tettek nekik keresztbe, ahol tudtak?

- Tapasztalataink szerint vegyes volt a fogadtatás. Azzal tisztában van mindenki, hogy a válságot hatékonyan lehet kezelni a kincstárnoki rendszerrel. Ugyanakkor mi tagadás, voltak napi konfliktusok, de meggyőződésem, hogy ez a rendszer mindenkinek a hasznára válik.

- Maradnak a kincstárnokok?

- Igen, főleg, mert idén még erősebb kontrollt jelentenek. Amikor tavaly év közben munkába léptek, a legtöbb kötelezettségvállalás már megszületett, így inkább a kifizetések feletti ellenőrzést tudták gyakorolni. Most viszont már a szerződések, a vállalások időszakában közbeavatkozhatnak, ha arra szükség van.

- A rendelkezésre álló 2009-es adatok alapján látják át kell írni a makrogazdasági pályát?

- Erről leghamarabb márciusban tudunk dönteni, amikor megjelenik a részletes GDP-adat.