A kormány ígéretei ellenére mégis hatályban marad a plázastop. Egy lapunk birtokába jutott törvénytervezet szerint a 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi beruházásokhoz a jövőben is szükség lesz a szakminiszter előzetes engedélyére. A tervezetben a korábbi 300 helyett 400 négyzetméterre emelik a külön engedélyhez kötött üzletek méretét. Emellett további változásokat is javasolnak, például csak ott lehet a jövőben 5000 négyzetméternél nagyobb áruházat építeni, ahol az ingatlan kötöttpályás közlekedési eszközzel – vonat, metró, villamos – is elérhető. A jövő nagyáruházainak energiaszükségletük 25 százalékát megújuló energiaforrásból kell fedezniük.

Amint azt kedden megírtuk, a kormány gyakorlatilag egy csomagba gyúrta a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncokat sújtó összes eddigi ötletét. A plázastop meghosszabbítása is ennek, a parlament elé kerülő csomagnak a része lehet. A kormánytöbbség 2011 végén fogadta el a plázastopról szóló javaslatot, ennek nyomán alapból megtiltották a 300 négyzetméternél nagyobb eladóterű kereskedelmi létesítmények építését vagy bővítését. A tilalom alól csak a földművelésügyi és nemzetgazdasági tárcák képviselőiből álló bizottság javaslatára a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést, magához vonva ezzel az önkormányzatoktól a kiskereskedelmi létesítmények engedélyezésének jogát. Ellenzéki oldalról azzal is bírálták a javaslatot, hogy ezzel a kormány a kereskedelmi beruházásoknál sűrűn előforduló korrupciót központosítja.

A plázastop eddigi történetét végigkíséri a folyamatos, kreatív kormányzati magyarázkodás. Giró-Szász András kormányszóvivő 2011-ben azt hangsúlyozta: csak 2014 végéig marad érvényben a jogszabály. Szerinte azért kell a tilalom, mert a piac 69 százalékát a nagy láncok uralják (a GfK felmérése szerint a valóságban kisebb, 57 százalék körüli a részesedésük), míg a kisboltok visszaszorulóban vannak, így az építési tilalommal az utóbbiakat hozhatja helyzetbe a kormány.

Nem így történt, hiszen mint kiderült, szinte az összes nagyméretű, több tízezer négyzetméteres plázaberuházásnak zöld utat adott a bizottság és a szakminiszter, míg jó pár kiskereskedő – köztük a CBA-hoz kötődő is – az elutasítottak között találta magát. Az összes olyan nagyberuházás is engedélyt kapott, amelyik valamilyen uniós pályázatban volt érintett – lebbentette fel a fátylat két éve az NGM az elbírálás feltételeiről. A plázastop eddig inkább diszkontstopként működött. A minisztériumi jogalkalmazók csak abban voltak következetesek, hogy eddig zsinórban tagadták meg az összes hazai szereplő számára komoly versenyt támasztó német tulajdonú diszkonthálózat – Aldi, Lidl, Penny Market – terjeszkedését.

Ez is közrejátszott abban, hogy 2014 áprilisában Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, a plázastop miatt.