Már nem 'adósrabszolga' a volt jegybankelnök
Akkor a jelenleg a Corvinus egyetem professzoraként dolgozó Bod választhatott a 13 százalékos kamatra adott forinthitel és a 6 százaléknál is alacsonyabb kamattal kínált svájci frank alapú kölcsön között. A két ajánlat számait összehasonlítva a devizahitelre esett a választása.
„Ez akkor egy ésszerű döntés volt” – mondta most a Bloomberg újságírójának Bod Péter Ákos. Három év alatt azonban a frank 40 százalékot erősödött a forinthoz képest, s így már nem is volt annyira tetszetős az üzlet. Egymillió magyar adósodott Bodhoz hasonlóan el, 4900 milliárd forintos, lassan kezelhetetlenné váló adósságállományt felhalmozva ezzel. Orbán Viktor szavaival adósrabszolgaságba kényszerültek a törlesztő részletei fizetését vállalni képtelen devizahitelesek.
Az adósrabszolgafelszabadítás különféle módszereit bevezető magyar kormány 1,2 milliárd dolláros veszteséget okozott a bankrendszernek, köztük a devizahitelezésben aktív osztrák Erstének és Raiffeisennek. Attól tartva, hogy Orbán a végtörlesztés után még újabb csapásokat mér a bankrendszerre, a pénzintézetek jelezték: hajlandóak további 2,2 milliárd dolláros veszteséget lenyelni, ha a kormány megígéri, újabb „akciókat” nem indít ellenük. Ha nem jutnak egyezségre, a bankok akár a kivonulhatnak az országból.
Neil Shearing, a londoni Capital Economics feltörekvő piaci elemzője szerint katasztrofális következményekkel járhat, amennyiben a nyugati bankok Magyarországot túlságosan kockázatos terepnek minősítve a távozás mezejére lépnek. A Magyarországon dolgozó külföldi hátterű bankok erősen rászorulnak az anyabanki finanszírozásra, s amint helyzet romlik, egyre nehezebben nyílnak meg a pénzcsapok, s a hitelezési feltételek nagymértékben megszigorodnak. A hét legnagyobb itteni bank közül hatnak külföldi a tulajdonosa, egyedül az OTP Bank nevezhető közülük többségi magyar tulajdonban lévő pénzintézetnek.
Számukra a december végéig lehetővé tett, a jelenlegi devizaárfolyamnál 25 százalékkal kedvezőbb kurzus mellett lehetővé tett végtörlesztés nagy veszteségeket okoz.
„A múlt héten visszafizettem a kölcsönt” – árulta el Bod Péter Ákos, aki most úgy érzi, „kiszabadult az adósrabszolgaságból”. A jobboldali professzor, aki egyike az Orbán Viktor által rendszeren konzultációra invitált „11 közgazdásznak”, úgy véli, a végtörlesztés politikai szempontból könnyen megmagyarázható.
„A kormánynak nem kerül pénzébe, sokba kerül a bankoknak és jó a választópolgároknak” – mondta Bod, nyilvánvalóan kisebbségi véleményt megfogalmazva. Arról ugyanis nem szólt, hogy a végtörlesztés a tehetősebbek privilégiuma, az igazán rászorultak elől ez a lehetőség is elvész.
Magyarországon a régiós átlag hatszorosa a háztartások devizaadósságának mértéke. Minden egyes hitelvisszafizetés veszteséget hoz a bankoknak – állítja Cristina Marzea, a Barclays Capital elemzője. A legrosszabb esetben a magyarországi bankok elveszíthetik tőkéjük 12 százalékát, 900 millió eurót. Nem véletlenül ágálnak a végtörlesztés ellen, s léptek fel a magyar kormánnyal szemben Brüsszelben – és az Alkotmánybíróságon – sürgős és azonnali intézkedések meghozatalát kérve az ügyben.
A brüsszeli panaszos levél aláírói közül ketten, az Erste és a Raiffeisen már jelezte is, hogy csökkenti magyarországi hitelezését. Nem kicsi a tét, hiszen a nyár eleji állapot szerint az osztrák bankok 42 milliárd, az olaszok 23 milliárdos, míg a németek 21 milliárd dollár értékben folyósítottak devizás jelzáloghiteleket magyar háztartásoknak.
Auszrira különösen nagy árat fizethet az egykor még jó üzletnek tartott devizahitelezésért, ugyanis a Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő a múlt héten az osztrák bankrendszer igen erős közép-kelet-európai kitettségét jelölte meg, mint az adósbesorolást érintő legnagyobb egyszeri kockázatot. Ausztria ma még egyike annak az euróövezeti elitklubnak, amelynek hat tagja a lehető legjobb, AAA minősítéssel rendelkezik.
Ez a befektetésre ajánlott kategória csúcsa. Innen könnyen kieshet az ország, ami költségvetésének és adósságának finanszírozásánál jelentős hozamfelár-emelkedésben – magyarul állami többletkiadásokban – ölthet testet.
A végtörlesztés az IMF-fel és az EU-val januárban megkezdendő hiteltárgyalásokon is téma lesz, hiszen az unió és a Európai Központi Bank már korábban jelezte elégedetlenségét és fenntartásait a kormány nem ortodox gazdaságpolitikájával szemben.
Neil Shearing ezzel szemben úgy véli, a magyar devizaadósság további, egyoldalú lépéseken alapuló csökkentése fel sem merülhet az IMF- tárgyalásokon. Bármilyen ilyen intézkedés csak az érintettek, azaz a kormány és a bankok megegyezésén alapulhat. A jövőben.
