Egy percre sem ijedt meg a jegybank monetáris tanácsa a hétfői 300 forintos euróárfolyamtól, ezúttal is 25 bázisponttal 5,50 százalékra csökkentette az alapkamatot mai ülésén. Az elemzők szerint ez azt jelenti, hogy a tanács többsége szerint a tolerálható ez az árfolyamszint is.

Folytatódott az augusztus óta zajló kamatcsökkentési hullám, minden bizonnyal a külsős, kormánypártok által delegált tagok többségi akarata döntött, mint ahogy augusztus óta azt megfigyelhettük. A piaci elemzők többsége egy héttel ezelőtt még biztos volt a kamatcsökkentésben, az óvatosság az utóbbi napok történései, a forint gyors gyengülése miatt került előtérbe.

Londoni elemzők szerint a monetáris tanács szünetet tarthatott volna, sokat nem is kellett volna magyaráznia, miért. A döntéskor kötelezően figyelembe vett tényezők mindenesetre a kamatcsökkentés esélyét valószínűsítették.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint a vártnál kedvezőbb decemberi inflációs adat és a hónap során megjelent rendkívül gyenge reálgazdasági adatok ismét muníciót adhattak a külső tagoknak a kamatvágáshoz. Nehéz helyzetbe került az MNB, hiszen ha a 300-as euró/forintszint közelében megállt volna, akkor egyértelműen jelzi, hogy igenis létezik olyan árfolyamszint, amely mellett az eddig mindenre elszánt külsős tagok is visszavonulót fújnak, és egy ilyen konkrét szint explicitté tétele a későbbi mozgásteret szűkítette volna.

A mostani enyhítés a jelenlegi forintárfolyam tükrében azonban felveti a kérdést annak kapcsán, hogy miként értelmezendő a monetáris tanácsnak az az iránymutatása, amely szerint addig folytatódik a kamatcsökkentés, amíg a kedvező globális folyamatok megmaradnak. A hajszálnyival kedvezőbb globális növekedési kilátások és a stabilabb eurózóna mellett a gyengülő forint mindenképpen romlást jelez. 

A 300-as szint feletti kamatvágásokra eddig nem volt példa, így a forintárfolyamra is váratlan hatással lehetnek. A gyengülő forint kapcsán nem látszik, hogy mi lenne a külsős tagok álláspontja, és a kormány kommunikációja is meglehetősen ellentmondásos, így lehet, hogy nagyobb kilengések elé nézünk – húzza alá Bebesy Dániel.

Az Equilor elemzői a mai döntés fényében azt valószínűsítik, hogy idén tovább folytatódik a kamatcsökkentési ciklus, év végére 4,5-4,75 százalékos szint alakul ki. A monetáris lazítások terén csak akkor várnak szünetet, ha jelentős sokk éri a magyar piacot, ami 300 feletti forintárfolyammal és tartósan növekvő kötvénypiaci hozamokkal párosul.

Bár a fogyasztói árindex idén is várhatóan a jegybanki 3 százalékos cél felett marad, ez nem okoz nagy fejfájást a monetáris tanácsnak. Idén ráadásul jelentősen csökkenhet a fogyasztói árindex, elsősorban a rezsicsökkentés, a 2012-es áfa- és jövedékiadó-emelések hatásának eltűnése és a tavalyi aszálykár miatt magas élelmiszerár-bázis miatt. Éves átlagban 4,4 százalékos inflációt várnak 2013-ra a tavalyi 5,7 százalékkal szemben.

A forintpiacon szerintük a kamatdöntés nem okoz látványos megingást, hiszen a piac erre a lépésre számított. Ráadásul a jelentősebb forintgyengülés mögött inkább az MNB-elnökváltás körüli feszültség áll, semmint a forint kamatelőnyének csökkenése. Utóbbi ugyanis még így is kellően nagy a fejlett piaci devizákhoz képest.

Most a 300-as lélektani szint megállíthatja a forintgyengülést, ám a következő egy-két hónapban nagy kilengések jöhetnek, ami akár jelentősen 300 fölé tolhatja az árfolyamot. Ezt követően azonban stabilizálódhat a forint, év végére ismét 290 körüli szinteken mozoghat a hazai deviza euróval szembeni árfolyama.

Újabb 25 bázisponttal 5,50 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén a monetáris tanács. Vagyis, azoknak lett igazuk, akik azt valószínűsítették, hogy folytatódik a kamatvágás. A döntést követően kismértékben gyengült a forint, az euróval szemben jelenleg 298 forint közelében áll, szemben a reggeli 297-tel.

Hétvégén londoni elemzők nem zárták ki, hogy a forint gyengülése miatt a Monetáris Tanácsa kamatcsökkentési szünetről dönt keddi ülésén. Igaz, a citybeli konszenzus valószínűbbnek tartotta az enyhítési ciklus folytatását. Eddig 5,75 százlék volt az alapkamat. 

A kamatcsökkentési folyamat tavaly augusztusban indult, hét százalékról: decemberig az öt megtartott kamatdöntő ülés mindegyikén negyed százalékpontos, 25 bázispontos kamatcsökkentésről határoztak. Mind az öt alkalommal 4:3 szavazati aránnyal a külső tagok: Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Cinkotai János és Koczinszky György voksolt a kamatvágásra az MNB vezetőivel szemben, akik a kamattartás mellett érveltek.