A magyar háztartások alkoholmentes hidegital vásárlásai 2010 első harmadában csökkenést mutatnak – derül ki a GfK Hungária Háztartáspanel 2010-ben mért eredményeiből. E mögött leginkább a gyümölcslevek és a szénsavas üdítőitalok gyengülő piaca áll. A gyümölcslevek esetében a 2007 óta tartó csökkenés a tavalyi és az idei évben is folytatódott. Ez alól a 100 százalékos gyümölcslevek jelentenek kivételt, mivel piaci részesedésük 2008 óta folyamatosan nő. Szénsavas üdítőitalokból 2010 első félévében közel 3 százalékkal vásárolt kevesebbet a lakosság, mint az előző év hasonló időszakában.

Valamilyen alkoholmentes üdítőitalt (ásványvíz, gyümölcslé, szénsavas üdítőital, jeges tea) szinte minden magyar háztartás vásárol legalább egyszer egy évben. A felsoroltak közül a három hidegital kategória (gyümölcslé, szénsavas üdítőital, ásványvíz) vásárlása széles körben elterjedt – a magyar háztartások közel 80 százaléka vásárolta 2009 során –, azonban a viszonylag innovatívnak számító jeges tea még nem tud olyan széles vásárlói réteget elérni (a magyar háztartások harmada vásárolta az elmúlt évben).

Jól kirajzolódó szocio-demográfai profil figyelhető meg, amikor településméret alapján vizsgáljuk a vásárlókat: a kistelepülések, falvak aránya a szénsavas üdítőitalok esetében a legmagasabb, míg az ásványvizek esetében a legalacsonyabb. Az 5 000 főnél kisebb lélekszámú településeken vásárolja meg a magyar lakosság a szénsavas üdítőitalok közel 40 százalékát, míg az ásványvizek esetében ez az arány 28 százalék alatt marad.

Ez az eredmény egyrészt azzal magyarázható, hogy a szénsavas üdítőitalok árszintje a gyümölcslevekhez képest alacsonyabb, másrészt pedig a palackozott ásványvizek fogyasztásának kultúrája inkább a nagyvárosi környezetben terjedt el szélesebb körben. A családok jövedelemszintje kevésbé befolyásolja a választást. A vizsgált három hidegital kategória között azonos megoszlást mutatnak a különböző jövedelmi csoportok. A különbség inkább ott fedezhető fel, hogy a szerényebb jövedelmi viszonyokkal rendelkező háztartások összességében kevesebb pénzt fordítanak a hidegitalok vásárlására. A háztartások közel 40 százalékát kitevő két legalacsonyabb jövedelmi szintet képviselő réteg a hidegitalok lakossági forgalmának mindössze 27 százalékát adja.