Sosem látott veszteséggel, közel hatmilliárd forint mínusszal zárták a tavalyi évet a magánnyugdíjpénztárak. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint a hárommillió tagnak az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépéséhez kapcsolódó extra költségek ellenére a kasszák az egy évvel korábbinak csaknem a felére szorították le kiadásaikat, amely összesen kilencmilliárd forint volt. A pénztárak vezetőinek tiszteletdíja és annak közterhei például a harmadára, 58 millió forintra estek, míg az alkalmazottak keresete, illetve az ezek után fizetett adók és járulékok az egy évvel korábbi közel felére, másfél milliárd forintra csökkentek. A működési célú bevételek drasztikus esését, a 2010-es ötödére, hárommilliárd forintra zsugorodását azonban így sem sikerült ellensúlyozni.

A magánnyugdíjpénztárak a tavalyi évnek még csaknem tízmilliárd forint tartalékkal vágtak neki, ez tette lehetővé a működőképesség fenntartását (már annál a 13 kasszánál, amely év végén még talpon volt a korábbi 18-ból), idén azonban ez valószínűleg akkor is elfogy, ha a kasszák tovább tudnak faragni költségeiken. Ez azt jelenti, hogy év végéig teljesen kivérezhetnek a pénztárak, hacsak a kormány nem változtat a jelenleg érvényes jogszabályi előírásokon, vagy a kasszák nem tudják rávenni tagjaikat, hogy – a Stabilitás Pénztárszövetség javaslatának megfelelően – önkéntes adományokkal támogassák működésüket.

A pénztártagok befizetéseit 2010 novemberétől terelték át az állami nyugdíjalapba. Az akkor átmenetinek ígért intézkedés a kormány döntésének megfelelően tavaly véglegessé vált, így a kasszák csak akkor jutnak díjbevételhez, ha a tagok önként befizetnek. Csakhogy az új szabályok szerint a magánnyugdíjpénztárak bevételeik mindössze 0,9 százalékát fordíthatják működésükre, s ebből kell fedezni például a felügyeleti díjakat is. A pénztárszövetség számításai szerint az alacsony kulcs miatt a tagoknak fejenként legalább 14 ezer forintot kellene befizetniük havonta csak ahhoz, hogy az előírt díjakat be tudják fizetni, s a kasszák saját kiadásai ebben még nincsenek is benne. Utóbbival együtt akár 30-40 ezer is lehet, amit be kéne fizetni havonta, s ebből hiába menne csak el 270-360 forint a költségekre, míg a többi a tagok megtakarítását növelné, az ügyfelek döntő része ekkora kiadást nem tudna felvállalni.

A még csaknem százezer pénztártagnak sem volt jó éve tavaly. A kasszák a rájuk bízott megtakarításokat ugyan összességében 83 milliárdos nyereséget termelve fialtatták, csakhogy a részletes adatokat megnézve kiderül: profitot valójában csak az első félévben termeltek (közel 98 milliárdot), vagyis akkor, amikor még a teljes, háromezermilliárdos vagyont igazgatták, a második hat hónapban, amikor már csak a maradók vagyonát kezelték, már 15 milliárdos veszteséget produkáltak. Ennek eredményeként a maradók vagyona a június végi 244 milliárdról év végére 226 milliárd forintra csökkent.

A piaci teljesítmények a harmadik negyedévben csökkentették a pénztárak által kezelt portfólió értékét. Az utolsó három hónap ugyan már emelkedést hozott, de a július–szeptember közötti időszak rossz teljesítményét ez nem tudta kompenzálni. A legnagyobbat a magyar állampapírokon bukták a kasszák, köszönhetően az európai adósságválság felerősödésének, és a Magyarországgal szembeni befektetői bizalom erodálódásának, de csökkent a befektetési jegyek értéke is, míg a részvénybefektetések év végére visszakorrigáltak, sőt még valamivel meg is haladták a június végi értéküket.