Már az államnál van a nyugdíjpénztári vagyon
Bár élhettek volna a hosszú hétvége adta lehetőséggel, a kasszák nem várták meg a határidő végét, már a múlt héten átpasszolták a jellemzően állampapírokból, részvényekből és befektetési jegyekből álló csomagokat az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK).
Az OTP például közleményben tudatta, hogy június 8-án átadta az átlépett tagok vagyonát, 685 milliárd forintot az ÁKK-nak, míg az ING egy nappal később, csütörtökön tett eleget kötelezettségének és transzferálta az 515 milliárdot érő pakettet. Tegnapra már csak egy-két vagyonelem átadása maradt, a munka dandárjával a múlt héten végeztek a pénztárak – mondta lapunknak Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke.
A pénzeszközök átadása, az értékpapírok transzferálása mindenhol simán, zökkenőmentesen ment. Probléma elsősorban azokkal az elemekkel lehetett volna, melyek például elővásárlási joggal vagy elidegenítési korlátozással terheltek, továbbá az olyan befektetési jegyeknél, magán tőkealapoknál, amelyek kizárják az állami tulajdonost, vagy amelyeket további befizetési kötelezettség terhel.
A törvényi előírások szerint azonban, ha valamely eszköz átadása június 14-ig nem lehetséges, akkor az eszköz értékét pénzben kell átadni. A kasszák ennek érdekében az utóbbi hónapokban pénzzé tették néhány befektetésüket, így az előírás teljesítésével nem volt gond. A folyamat azonban még nem zárult le teljesen, az ÁKK most kezdi meg az átadott vagyonelemek átvilágítását, s ezzel kapcsolatban még szükség lehet további egyeztetésekre – tette hozzá az elnök.
A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) összesítése szerint tizennyolc magánnyugdíjpénztár közül június 6. és 10. között, azaz múlt hét péntekig valamennyi pénztár átadta az átlépett tagjai utáni értékpapír-állományt az ÁKK-nak. Egy pénztár (mintegy hárommilliárd forintnyi állománya) kivételével június 8. és 10. között a teljes érintett készpénzállomány is átkerült az állami intézményhez, utóbbi tétel ma érkezett be – derül ki a PSZÁF közleményéből.
A pénztárak összességében 2946 milliárd forintnyi vagyont adtak át, amelyből mintegy 140 milliárd forint volt a készpénz. A PSZÁF a következő napokban indítja el a volt magánnyugdíjpénztári tagoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépésével kapcsolatos vizsgálatának második ütemét. Míg az első ütemben a vagyonátadás megfelelő módszertanának meglétét ellenőrizte a felügyelet, a második lépcsőben kiemelt szerepet kap a vagyonátadás jogszerűségének vizsgálata.
A vagyonátadás után felgyorsulhat a pénztári szektor koncentrációja, a másfél tucat magánkasszából a Stabilitás becslése szerint legfeljebb 4-8 maradhat meg. A kisebb, jellemzően foglalkoztatói pénztárakban a visszalépések után már nem tudják felmutatni a törvényben előírt minimum kétezer tagot, így ezeknek a kasszáknak augusztus végéig kell be-, illetve összeolvadással, vagy végelszámolással rendezni helyzetüket. Utóbbit választotta például az Életút: a május végi közgyűlésen a tagok arról döntöttek, hogy július elsejével elindítják a pénztár megszüntetését, így akik továbbra is a magánnyugdíjpénztári rendszerben akarnak maradni, másik szervezetet kell keresniük maguknak.
A kicsik közül talán a Pannónia (korábban VIT) küzd a legaktívabban a fennmaradásért. A pénztár három héttel ezelőtti közgyűlése jóváhagyta a CIG Pannóniával kötött együttműködési megállapodást (az életbiztosító tulajdonrészt szerez a kassza vagyonkezelőjében, illetve a szolgáltatási és adminisztrációs tevékenységekben), valamint áldását adta az Évgyűrűk és a Postás beolvadására. (Ezt már a két kassza közgyűlése is jóváhagyta.) Utóbbi eredményeként a VIT taglétszáma háromezer fölé nő, de a pénztár tárgyalásokat folytat további kasszákkal is – mondta lapunknak Pellei József ügyvezető. Május végi közgyűlésén elvetette a végelszámolás lehetőségét a Dimenzió tagsága is. A jelenleg nagyjából másfél ezer tagot számláló magánpénztári ág igazgatótanácsa ezért most további lehetőségeket vizsgál – köztük a VIT ajánlatát.
Nem dőlhetnek azonban hátra a nagy, illetve közepes méretű banki, biztosítói hátterű magánnyugdíjpénztárak vezetői sem. A nyugdíjrendszer átalakítása igencsak megviselte a kasszákat. Tavaly október elseje és idén november vége között a nyugdíjjárulék teljes összege a társadalombiztosításhoz kerül (a maradás mellett döntő tagok befizetései is), így a pénztárak költségeiket a működési és likviditási tartalékaikból fedezik. Márpedig költségből mostanában bőven van: a most zárult vagyontranszferálás ugyan szektorszinten „csak” néhány tízmillió forintot jelentett, az erre való felkészülés, informatikai fejlesztés azonban ennél lényegesen többe került.
Nem beszélve a tagoknak eddig küldött és majd még a nyáron postázandó, a reálhozam összegéről szóló levelekről – alkalmanként hárommillió értesítés esetében ez is több százmillió forintot emészt fel. Bár a pénztárak egyéb kiadásaikat alaposan visszafogták, például a sokat kifogásolt marketingköltség is a korábbi töredékére zuhant, a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint az idei első negyedévben a kasszák működési vesztesége 2,6 milliárd forint volt, több a teljes előző évinél.
A pénztárak tagjait ez ugyan közvetlenül nem érinti, az azonban már igen, ha emiatt ellehetetlenül a kasszájuk működése. Utóbbihoz az is nagyban hozzájárul, hogy januártól a magánnyugdíjpénztárak a tagdíjbefizetéseknek csak a 0,9 százalékát fordíthatják működési költségeikre, szemben a korábbi 4,5 százalékkal. A Stabilitás szerint ennyi nem elég a megbízható működési háttér fenntartásához, úgy számolnak, hogy ehhez a befizetések három százaléka körüli összegre lenne szükség. A szervezet ezért egyeztetést kezdeményezett a kormánnyal, eddig azonban nem sikerült elérni, hogy a kabinet érdemben foglalkozzon a kérdéssel, pedig így hosszabb távon azok a pénztárak is bedőlhetnek, amelyek össze tudták gyűjteni a kétezer tagot. A Stabilitás most a PSZÁF-et igyekszik megnyerni a kérdésnek, azt szeretnék, ha a szektort felügyelő szervként felhívná a kormány figyelmét arra, hogy a jelenlegi szabályozás a magánpénztárak ellehetetlenüléséhez vezet – tudtuk meg Bába Juliannától.
Van néhány problémás ügy
A vagyonátadással kapcsolatban kerestük az ÁKK-t is Szerettük volna megtudni, hogy milyen tapasztalatokról tudnak beszámolni, illetve látják-e már, pontosan mennyi vagyont adtak át a pénztárak, Búzás László vezérigazgató-helyettes azonban csak kitérő választ adott, mert mint megjegyezte: a nyugdíjpénztári vagyont kezelő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap kérdésében nem illetékes. Ugyanakkor a vagyonátadás még tegnap is zajlott, így a kérdésben kedden amúgy sem lehetett választ adni. Csupán annyit jegyzett meg, hogy a vagyon kezelésére természetesen van menetrend, ám erről sem nyilatkozhat. Borbély László, az ÁKK vezérigazgató-helyettese is csupán annyit mondott megkeresésünkre, hogy a vagyonelemek között van néhány problémás ügy, amelyek száma azonban valóban minimális, s ezekben az utólagos átvilágítás dönt majd. (Á. A.)
