A Lidl kedden bejelentette, hogy elindítja a "Lidl a magyar beszállítókért" programot, amivel az a szándéka, hogy a hazai – magyar – áruk arányát a jelenlegi 54 százalékról jövőre 60 százalékra növelje. A cég képviselői elmondták: akár kisebb vállalkozások jelentkezését is várják, akik egy-egy régió Lidl üzleteibe tudnak beszállítani. A Lidlnél jelenleg 200 magyar beszállító 800 féle terméke érhető el, ebből 36 beszállító 106 termékét – hús, szárazáruk, bor – exportálja a Lidl a régiós üzleteibe is, mintegy 8,4 milliárd forint értékben. A Lidl teljes tavalyi forgalma 186 milliárd forint volt.

Korábban a polcaikon jellemzően kevesebb, 800-1500 terméket tartó német harddiszkontokról élt az a közkeletű vélekedés, hogy náluk a legkevesebb a hazai áru. Később a helyzet alaposan megváltozott, így tavaly a Hungaricum Szövetség megbízásából a Corvinus Egyetem felmérése – itt csak a frisstermékek arányát nézték – már 62 százalékra tette a magyar áru arányát. (A nemzetközi láncoknál általában 72,5 míg a hazai láncoknál 82 százalék volt a hazainak tekintett áru aránya.) Kovács Gergely, a Lidl beszerzési igazgatója lapunk kérdésére elmondta, hogy a sajátmárkás Lidl-termékeken belül már jelenleg is magasabb mint 54 százalék a hazai termékek aránya.

A különféle beszállítói programok többé-kevésbé szervezett formában évek óta léteznek a magyar piacon. Az agrárigazgatás nyomására, illetve a közhangulat megváltozása nyomán a legtöbb nagy nemzetközi áruházlánc beszállítói programokkal rukkolt elő, így a Tesco, illetve a Spar, és az Auchannál is van rá lehetősége a kisebb termelőknek, hogy ha más nem, egy-egy helyi üzletbe bekerülhessenek a termékeikkel.

A Lidlnél a jelek szerint inkább középméretű vagy annál nagyobb beszállítókat várnak, mivel elvárás, hogy legalább egy országrész üzleteit el tudják látni áruval. A bekerülési feltételekről a Lidl csak keveset nyilatkozott, így elmondta, hogy a beszállítóknak komoly élelmiszer-biztonsági feltételeknek kell megfelelniük, így az IFS és a BMC – nemzetközi élelmiszer-biztonsági szabványok – mellett a beszállítóknak tavaly óta egy külön Lidl-auditon kell résztvenniük.

Lapunk kérdésére Grósz Jenő, a Lidl magyarországi igazgatósági elnöke elmondta, hogy az online irányban egyelőre nem terjeszkedik a cég – időközben a Lidl több más nagy vetélytársa, így a Tesco és a CBA is nyit az elektronikus kereskedelem felé. Grósz ugyanakkor úgy látja: a versenytársak lépése is jellemzően az anyacég döntése volt. Amennyiben a Lidl német tulajdonosa – Németországban a Lidlnek jól működő iparcikk-webshopja van – úgy dönt, hogy itt is elindítja az online kereskedést, úgy az itteni Lidl örömmel eleget tesz ennek.

A tavaly bevezetett és idén ősszel hatályba lépő, vitatott termékeredet-rendeletről szólva Grósz Jenő elmondta: eleget fognak tenni a rendelet előírásainak, így már most is van olyan termékük, amelynek a csomagolásán olvasható a rendelet által bevezetett három eredetkategória – magyar, hazai termék, hazai feldolgozású termék.

A plázastopról szólva – melynek legnagyobb vesztese a Lidl, mivel a láncnak eddig 29 boltnyitási tervét torpedózta meg a Nemzetgazdasági Minisztérium – Grósz Jenő elmondta, hogy a későbbiekben valószínűleg meg fogják nyitni ezeket az üzleteket, egyben reményét fejezte ki, hogy 2013 végével a plázastopként beharangozott, ám valójában diszkontstopot jelentő jogszabály hatálya is lejár.