Már 4,50 százalékon áll az alapkamat
Mind a hazai, mind a külföldi elemzők biztosra vették, hogy 25 bázispontos csökkentést hajt végre az alapkamaton a héttagú, Matolcsy György jegybankelnök vezette monetáris tanács. Legutóbbi, április 24-i ülésükön is a papírforma érvényesült, akkor arra sem volt szükség, hogy Matolcsy György jelen legyen a szavazásnál.
A kamatvágási ciklus tavaly augusztusban kezdődött, így azóta 7-ről 4,5 százalékra vitték le a kéthetes lejáratú MNB-kötvények kamatát. Minden alkalommal 25 bázispontos volt a csökkentés mértéke.
A piacokon azt árazzák, hogy hat hónap múlva 3,5 százalékon áll majd a magyar alapkamat, míg az elemzők ennél jóval óvatosabban fogalmaznak. A konszenzus szerint négy százaléknál véget ér egy időre a vágási sorozat, igaz, azt később, megfelelő hazai és nemzetközi környezetben igen megfontoltan, de folytatni lehet majd.
Az kulcskérdés, hogy a forintárfolyam ne szenvedje meg a erőltetett kamatvágásokat, mert ha a reálhozam két százalék alá csökken, és a magyar eszközökből "kiszeretnek" a befektetők, akkor az mély nyomot hagy mind a forintárfolyamon, mind pedig az állampapírhozamokon. Éppen ezért a monetáris tanácsnak arra ügyelnie kell, hogy ezt a kényes egyensúlyi vonalat ne lépje át.
A kamatdöntés indokait ismertető MNB-közlemény nem tartalmaz semmilyen utalást arra, hogy közeledik a kamatciklus vége. Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője emlékeztetett arra, hogy a tavaly ősszel a monetáris tanács külsős tagjai 4,5-5,0 százalékos ideális kamatszintről beszéltek egy interjúban, ennek a sávnak már az alsó szélénél járunk.
Igaz viszont, hogy az ominózus nyilatkozat 6 százalék köröli inflációs környezetben született, míg a rezsicsökkentéssel alacsony, két százalék alá szorított jelenlegi inflációs szint és az azóta tovább javult nemzetközi befektetői hangulat mellett már más kimenettel lehet számolni. Gabler szerint radikálisan már nem szabad csökkenteni a kamatot, két 25-25 bázispontos vágás még benne van a pakliban.
A befektetők tisztánlátását az is megkönnyíti, hogy az élet egyelőre nem igazolta vissza az unortodox eszközök alkalmazását kifejezetten kedvelő Matolcsy György személyéhez kötödő előzetes piaci aggodalmakat, a márciusban Simor András váltó volt nemzetgazdasági miniszter által meghirdetett, jegybanki forrásokból finanszírozott három pilléres gazdaságélénkítő csomagja sem volt például annyira radikális, mint azt előzőleg feltételezte róla a piac.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint kamatcsökkentési sorozatban a nemzetközi környzet is a monetáris tanács kezére játszik, hiszen a ráta még most is nominálisan és reálértékben is a legmagasabbak között van a világon, miközben folyó jellegű mutatóink külső egyensúlyunk, költségvetési hiányunk és az inflációnk nemzetközi összevetésben kifejezetten jónak mondható.
A tőkepiacokon a globális pénzbőség miatt most a kockázatosabb eszközök iránt is nagy a kereslet, de ha ebben törés mutatkozik, az hamar megállíthatja a kamatcsökkentési ciklust. Az infláció és a pénzügyi stabilitás terén rendezett a helyzet, így a moetáris tanács a gazdasági növekedés elősegítésére fókuszálhat – vélekedett Duronelly Péter.
