Az elemzők 84,2 százalékos szint körüli értékeket vártak, ezt sikerült most felülmúlni. Az 2013 év végi 79,2 százalékhoz képest 5,4 százalékponttal magasabb adat egyrészt abból a 1456 milliárd forintból fakad, ami a nettó hitelfelvételt takarja, másrészt a forint év eleji brutális gyengüléséből, ami 380 milliárd forinttal növelte a tartozást.

A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2014 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -2,7 százalékát (-791 milliárd forint) tette ki, míg a háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP 5,7 százalékát érte el.

Az első negyedévben a kormányzat nettó finanszírozási igénye 864 milliárd forint volt. Pénzügyi eszközei közül nagymértékben nőttek a jegybanknál elhelyezett betétek, miközben értékpapír- és hitelállománya csökkent. Kötelezettség oldalon jelentős állampapír-kibocsátás történt, a rövid lejáratú értékpapírokat elsősorban az egyéb monetáris intézmények vásárolták, míg a hosszú lejáratú államkötvények a vállalatok és a külföld állampapír-állományát növelték – állapítja meg közleményében az MNB. A hitelállomány növekedésében az önkormányzati adósságátvállalás játszott elsődleges szerepet, amit a hiteltörlesztés részben ellensúlyozni tudott.

A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 529 milliárd forint volt az első negyedévben. A pénzügyi eszközök közül erőteljesen emelkedett a monetáris intézményeknél elhelyezett önkormányzati betét, míg a kötelezettségeknél az adósságátvállalás következtében erőteljes csökkenés volt a hitel- és értékpapírállomány esetében. Mint ismert, a kormány 2014 első negyedévében 404 milliárd forint adósságot vállalt át a helyhatóságoktól.  

A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye 64 milliárd forint volt. Eszközeik közül jelentősen növekedtek kincstári betéteik, számottevően csökkentek viszont a háztartásokkal és vállalatokkal szembeni egyéb követeléseik. Kötelezettségeik terén a szállítói tartozásokban következett be jelentősebb csökkenés.

A háztartások rendületlenül fizetik vissza hiteleiket, miközben a korábbi időszakhoz hasonlóan megtakarításaiknál a készpénzt, a rövid lejáratú állampapírokat és a befektetési jegyeket preferálták. Meglepő módon kisebb növekedést mutattak ki a folyószámlabetéteknél, a hosszú lejáratú értékpapíroknál és a tőzsdei részvényeknél, továbbá a biztosítástechnikai tartalékok esetében.